Hogy volt?

Vakaró – nézzük meg eredeti jelentését. Esélyesen még ezt sem ismeri mindenki. Kenyérdagasztással, kelt tészta dagasztással nagyjából mindenki tisztában van.

Lényegében majd mindenki ismeri ezt a mondás, ellenben legtöbben úgy tudják – külsőségekre vonatkozott ez a jótanács. Ha az anya

Ha hallod a güllődör-pisztiric-marcsik-kiszíj nevet – talán a marcsikról ugrik be, esetleg étel lehet. S bizony igazad van ha ezt

  Egy biztos, hogy semmi nehezet. Régen nem igazán volt divat a főzelék, az inkább a háború-környéki élelmiszerhiány idején terjedt

Mit ettek akkoriban az emberek, amikor még kenyérből sem jutott elég? Mára ismeretlen, és így utólag – ehetetlennek tűnő é

Régen a legtöbb karácsonyfadíszt házilag készítették A régi időkben, jó pár évtizeddel ezelőtt csak a jómódú családok tehették meg, hogy

Valamikor, réges-régen, amikor még nagyobb szigorúság volt katonáéknál, és sorkatonai szolgálatra vonultak be a fiatalok, nem volt egyszerű a kapcsolattartás

  Délután meg haza…És nagyon ritka volt, hogy hiányozzanak… Otthon meg akkoriban nem volt villany. A fotón a csárdásszállási iskola

Mai napig faluhelyen az a szokás, hogyha találkozol valakivel jártodban-keltedben, akkor köszönsz. Mindegy, hogy ismered-e az illetőt személyesen, vagy sem,

A régi időkben, ha valakit nem láttak szívesen – nem köntörfalaztak, de nem is mondták meg kerek-perec, hogy kívül tágasabb. 

Ő volt a község, a falu hírmondója, és egyben hivatali szolga.  Sok helyütt még a hatvanas években létezett ez a

  Hozzásegítette őt,  hogy olyan területen élt világ életében, ahol a fejen vitték a súlyt az asszonyok, és ez bizony

Mert, ugye pár tíz évvel ezelőtt még egyszerűen nem volt gyomirtó, de legalábbis háztájiban biztos nem használták.  Sokan még ma

A nők a múlt század elején – a háborúig –  úgy éltek, mint egy szolga – főleg faluhelyen.  Akinek szinte

Igen, a kendő is – de még valami más is… Hordták lényegében minden nap.  Ekkoriban az asszonyok-lányok szoknyában, ruhában jártak, ritkán

Hisz azzal csak kiszárítják a talajt. Nem?… Ez azért egy kicsit bonyolultabb. Régen, ha a kutya elkezdett szokásától eltérően nagyon

Régen – úgy mondták, hogy – fésűsen építkeztek, hisz az utcára merőlegesen építették a házakat, mégpedig sorjásan, befele a telekre.  

Egy ideje mind többen vannak az oltásellenesek, akik úgy gondolják, hogy a kötelező védőoltásokkal többet ártanak gyermekeiknek, mint amennyit használnak. 

Régen az ételkészítés is kályhán történt, így ha nyáron főzni-sütni kellett, akkor az egész házat felforrósította volna a képződő meleg,

A puccéros asszonyok pesti kifejezés, nyilván máshol is voltak hasonló alkalmazottak, csak legfeljebb más néven illették őket.  Puccéros asszony –

  Neked is mondták gyermekkorodban?  A hatvanas-hetvenes években nem nagyon foglalkoztak vele faluhelyen, hogy mi jó az ízületeknek, a gerincoszlopnak

Nem pofozta fel, nem köpte le, nem rúgta meg, és nem is szúrta le a gyerek a tanárt. Sőt –

  – mondogatták a régi öregek. És komolyan is gondolták, hisz ezt látták gyerekkorukban, és ezt adták tovább… Nem azt

Régen – főleg az alföldi területeken volt szokás vályoggal építkezni, mivel más természetes építőanyag gyéren volt jelen. Fa viszonylag kevés

Már az 1800-es évek végén rájöttek, hogy bizonyos fémek kis mennyiségben is toxikus hatásúak egyes sejtekre nézve, így fertőtlenítő hatásúak. 

Ez volt a legjobb buli. Volt ám olyan idő, amikor nem minden háznál volt gyerekszoba. Vagy ha volt, akkor ha

Sokszor hallok mostanában olyan véleményt az úttörőtáborokról, hogy oda csak a kommunisták gyerekei jártak, az igazi “hazafiak” nem engedték gyermekeiket.

A fotó 1930-ban készült Hollókőn, Palotai Gertrúd felvétele. A fotó címe: Gyermekek ringőben  A hollókőiek ha az udvaron dolgoztak, az

Valahogy elvoltunk, ha nehezen is “Meki” nélkül. Mondjuk, úgy könnyű volt, hogy nem is hallottunk róla. De tejivó viszont annál

Én még szótagolva…És sokan félévkor már saját mesés könyvből olvastunk, harmadikban pedig öltük egymást a Nagy indiánkönyvért, mert a könyvtárban

A nyolcvanas években, főleg a vége fele nagyban üzemelt minden nagyobb városban a KGST – piac.   Valójában a KGST-hez,

No persze nem hivatalosan – egyszerűen egyszer valaki a tej helyére berakta az ellenértéket, aztán  valahogy elterjedt.  Hajnalban ritkaság volt,

A hatvanas-hetvenes évek nyara az építőtáborokról szólt.  Ugyan KISZ-szervezésűek voltak, de nem csak KISZ-tagoknak.  Bárki jelentkezhetett, sőt – jó néven

Régen a vászonpelenkák korszakát éltük, és ugyan az anyák próbáltak akkor is megértőek lenni csemetéjükkel, azért az is fontos szempont

Annak idején még az orvosok is azt tanácsolták, hogy a felnőttek ne fürödjenek minden nap. Zuhanyozni nagyjából 2 naponta kell,

Volt egy sorozat a Rádióban, amit az idősebb korosztály szinte egy az egyben hallgatott. Ez volt az első “teleregény”, vagy

  Egy idő után már tényleg csak öregasszonyok hordták, de ezt a ruhadarabot nagykendőnek nevezték, és megszokott őszi-téli ruházat volt

De az is igaz, hogy nagyot. Nem kínlódtak a 100-120  kilós sertésekkel, akkoriban az volt a lényeg, hogy hús, és

Szabályok kötötték még a vendégeskedést is. A kopogtatás egyenesen illetlenségnek, úri hóbortnak számított… Úgy vették, egy tisztességes családnak nincs takargatni

Mondogatjuk sokszor, persze magunk sem hiszünk benne…. Nem teljesen igaz ez a szlogen, mert egyrészt nagyon sokan meghaltak fiatal korukban

A régi-régi időkből, amikor az ifjú férj családjába bekerülve a fiatalasszony – szinte csak beosztott lehetett. Egy időre. De ha

  Minden valamire való iskolában így kezdődött egy nap: Reggel gyülekező az udvaron, vagy az aulában. Az osztályok külön csoportban,

  Lassan 34 éve lesz annak az ítéletidőnek, amihez hasonlót előtte nem tapasztaltunk, de még az idősek sem tudtak beszámolni

Előljáróban annyit, hogy egy nyelv sosem hibás semmiért. Ezt csak azért, mert sokan azon problémáznak, hogy jujjjj, az orosz az

Aki élt már a hetvenes években, az biztos, hogy emlékszik rájuk. Napokig nagy téma volt születésük. Addig is voltak négyesikrek,

Van pár ismerős termék a kosárban Neked is?   Vagy ha később születtél, akkor legalább látod, hogy milyen volt a

Gyerekként nagyon szerettem műsorait, bár koromnál fogva nem követhettem végig pályafutását. Az 1963-as Ki mit tud?-on tűnt fel énekesparódiát előadva,

Benkő Péter színész 1973-ban kötött házasságot Varga Katalin légiutas kísérővel, akit már gyerekkora óta ismert, szomszédok voltak. A lány stewardess

Megfigyelések alapján, apáról fiúra szállt a tudomány. Volt rövidtávú, és hosszabb időszakra szóló előrejelzés is. Azt már a kisgyerek is

Régen az embereknek teljesen más viszonyuk volt a halállal. Az élet részének tartották, elfogadták.  És ha érezték, hogy nincs más

  Városon is sokan használták, de falun e nélkül konyha  nem  létezhetett. Ha valami történt vele, és elő kellett venni

Régen is voltak nagy melegek, és attól még hogy meleg volt nem szünetelhetett a munka, hisz jóval lassabban haladtak, hisz

A demizson egy folyadéktárolásra használt vastag falú üvegpalack, kiváló hőszigetelő tulajdonságokkal, hisz az üveget még árnyékolja a gyékényből, nádból font

  Régen, amikor még a paraszti munkát nagyrészt kézzel végezték, a családok a nap nagy részét a szabadban, a földön

  Csupán annyi, hogy a novellák, melyek gyűjteményéből a hetvenes években egy gyönyörű film is készült – róla szólnak. Ő

Tyúkanyónk bár a sparhelten garázdálkodik,  nem házi kedvencként került oda, teljesem más az ok, ami miatt  a konyhában él.  Pesten,

Hát megenni… – mondjuk hirtelenjében. De nem csak ennyi, sokkal fontosabb funkciója volt télen. Krumplit héjában legtöbbször télen sütöttek. Berakták

Amit mi városiak rétnek, mezőnek mondunk, azt a falusi, akinek földje van: kaszálónak.   A kaszáló füvét egy évben –

Minden kornak megvan, megvolt  a maga hajszín divatja. Gyerekkoromban csodálták a szép, fehér hajat. Így aki őszült rendesen, az fehérítette.

Vagy ha egy komoly betegség miatt nem tudta szoptatni a kisdedet… Persze nem minden esetben, csak ha mód volt rá. 

Hogy miért hívják Kádár-kockának? Mert a Kádár-korszakban épültek tömegesen, az ötvenes évek végén jelentek meg, s hódították meg az országot.

Miért lehet ez, senki sem tudja – de tény. Mindegy mi volt, akár csak pár szem meggy… Ha olyan savanyú

Valamikor a hatvanas években – sőt később is – az anyukák azon versenyeztek, kinek milyen gyorsan szokott rá a gyermeke

Hát permetezésre – vágjuk rá… És még? Régen a legfontosabb permetszer a rézgálic volt.  Az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy

Ez a téma nem kifejezetten az a fajta, amire büszkék lehetünk.  1930. június 1-én a Népszava tudósítója írt róluk, így

Semmit nem találni a debreceni Hófehérkénkről az interneten se fotót, se szövegben nincs említés róla – már csak az idősebb

A dézsa állón van Gémeskút? És mire használták még?   Hát víznyerésre persze. Ebből mertek vizet maguknak, és a jószágoknak.

»Építsd a nép országát, védd a magyar függetlenséget, oltalmazd a békét: jegyezz békekölcsönt!« Ez a néhány sző lett jelszava a

Utólag így emlékeztek rá, de akkor, amikor konkrétan ezt kellett enni – a háború idején és utána – annyira azért

Na, azt azért nem… 😉 Két dolog jöhet szóba. Az egyik lehetőségnél az a cél, hogy a bőr elváljék az

1963. augusztus 20-án nagy dolog történt a kis szabolcsi faluban, Aporligeten. Ma Bátorligetnek hívják a települést. Kigyulladt végre a villany,

Manapság el sem tudjuk képzelni a világot életre szóló szőrtelenítés nélkül, mondván: ez hozzátartozik az ápoltsághoz. Hozzátartozik a tisztasághoz, a

Ezt a pár szót minden évben – különböző variációkban – elmondta, de   attól függetlenül már a következő évben ugyanaz volt

Régen ha disznót vágtak –  még iskolába se kellett menni Ezeket a decemberi, András nap utáni eseményeket természetesként fogadta el

  Ezt most irónia, de van igazságalapja rendesen… Jártál már falun? Ha végigmész az utcán  mai napig köszön mindenki mindenkinek.

  Mai napig használjuk ezt a régi kifejezést,  annak ellenére, hogy a legtöbben nem igazán tudják honnan ered. Legtöbben arra

Persze nem azért, mert olyan kedvük volt, és a sok finomság helyett inkább a nagy odafigyelést választották. Egyszerűen rá voltak

Én egyszer, de el is adták utána a biciklimet. Régen, ha egy gyerek kerekezni tanult – az kétféle kép történhetett.

A parasztembernek két dolog volt a legfontosabb. A jószág, és a föld. Nélkülük ő sem élt volna meg, nem jutott

A húszas években fogalom volt a neve, akkor még nem tudták, csak jótevőként gondoltak rá – valójában egy jótékonykodó csaló

És nem csak a gyerekek, hanem sok felnőtt is… Régen nem a külcsín volt annyira fontos, hanem a kényelem, és

Furcsa kimondani, de régen csak nagy ritkán permeteztek. Ez csak a háború utáni időben jött divatba. Volt olyan szomszédom pár

Hisz úgy csak melegedett… Nem? Egyszerű a válasz – Mert épp ezt akarták. Régen nem ettek, nem ittak hideget, hisz

  Bölcsődések sétálnak 1957-ben a 49-es villamos megállójánál, épp haladnak át a makadámköves úttesten. Nyilván főútvonal, hisz másképp nem menne

Hogy jobban hallják merről ugatnak a kutyák, mert amerről jön a hang, arról fog jönni a legény is, aki majd

A zsírosabb edények elmosása régen problémás volt, egy átlagos falusi háztartásban ha volt is szóda, akkor azt mosáshoz használták. Tudták,

  Népi időjóslatok – hogy tudták a régiek… Az embert –  amióta csak ember – érdekelte az időjárás, és kereste

A régi időkben a gyermekek már kicsi gyermekkorukban szembesültek a halál gondolatával. Családjuk ezt értelmi szintjüknek megfelelően próbálta elmagyarázni nekik.

Nekik külön terítettek,  ezt területenként másképp hívták. Volt, ahol civaasztal volt, volt, ahogy cica asztal, máshol Macska asztal volt a

Bár válogatott volt, 19-szeres, nyilván korának  ismert embere – halála után az átlagemberek számára valahogy elfelejtődött, mintha csak nem történt

…Uray Tivadar, és Honthy Hanna társaságában?   Túlságosan modorosnak tartották úrias viselkedése miatt, ráadásul még monoklit is hordott, mely ez

Rosszul mondom, mert volt már a hetvenes években is, papírvattából összevarrt akármi, ami sok mindent csinált, csak a nedvességet nem

Miért szórt sót a petrezselyemre, miért rakott  vaníliás cukros gipszet a kamrába, vagy levendulát a szekrénybe? Régen nem szaladtak mindenért

Dehogynem! A nagy mesemondót biztos, hogy ismered… Ha a nevét meghallod,  melegséggel tölti el szíved… És jönnek a gyermekkori szép

Legalábbis a klasszikus beosztásnál. Ennek a problémának a megoldása nagyon egyszerű, csak általában nem gondolunk bele. Egy régi házba ha

Honnan tudják, hogy pont augusztus 20-án, vagy szeptember 1-én? Azért írok két időpontot, mert mostanában az augusztus jelenik meg mindenütt

Pedig a pekenyóca régen magyar eledel is volt, legfeljebb ürgehúsnak nevezték, a hucurát inkább csak a cigányok fogyasztották, ez lényegében

Annak idején a szegény ember mindent megevett, ami rágható volt. És mivel a színhúst tudta a legnehezebben beszerezni, megtanult mindent

Persze nem csak azt, hanem azt is… Nem is hallottál róla? Hús helyettesítő volt. Ha éltél volna a II. világháború

Egyszerű ugye, megnézte az óráját… Avagy megnézte volna, ha annak idején mindenkinél lett volna karóra, vagy zsebóra. Csakhogy nem volt

  A fotóról nem igazán lehet látni, hogy mi történik. Olyan, mintha egy csigaházba öntenének valamiféle italt, de nem ez

Táp ugyan nem volt régen, vagy ha volt drágán vesztegették, viszont a gazdáknak volt földjük, ahol megtermelhették. Régen aki állatot

A szalonnához, kenyérhez nem lehetett ám tisztelet nélkül hozzányúlni.    Kezdjük a legfontosabbal: a bicskával. A bicska egy univerzális szerszám,

  Manapság a legtöbb háztartásból már kiszuperálták a takarékos tűzhelyeket, a sparhelteket, sok helyen meg ha akarnák, akkor sem tudnák

  A kedvencem a csokiroló volt. Képes voltam be-bemenni csak azért a Nagyállomásra – ha épp egy kis zsebpénzhez jutottam