Tudod, mi a vakaró?

Vakaró – nézzük meg eredeti jelentését. Esélyesen még ezt sem ismeri mindenki.

Kenyérdagasztással, kelt tészta dagasztással nagyjából mindenki tisztában van. Régen ezt teknőben , manapság a kelt tésztákat tálban, vagy vájlingban  készítik.

Mikor a gazdasszony összeállítja, majd bedagasztja a tésztát, akár többször is dagaszt rajta, s utána leteszi pihenni. Pihentetés után kiborítja a gyúró deszkára, hogy különféle “süteményeket” készítsen belőle. Kenyeret meg a teknőből szakajtották.

Amint a tészta eltűnt a dagasztásra használt edényből, visszamaradt az oldalán egy kicsi belőle. Kenyérdagasztáskor akár egy maréknyi is.

Akkortájt ezt szépen módszeresen lekaparták egy kanállal, aztán összegyúrták, kicsit pihentették – hisz amúgy is a kenyér sült még a kemencében. Aztán mikor pihizett cseppet szépen kilapogatták, vagy nyújtófával kisodorták és a kemence elejébe rakták kisülni. Hasonlított a lángoshoz, ez volt a vakaró. Volt, ahol vakarcsnak mondták.

No, innen ered a másik jelentése.

Ha idős szülőnek kis gyermeke volt – azt is vakarónak mondták. És sokgyermekes családoknál is a legkisebbet – aki sokszor meglepetés szerűen érkezett – no ő is ezt a jelzőt kapta.

Kis vakaró.  Nem nehéz elképzelni, hogy vajon miért….

Lehet, hogy te is emlékszel hasonló megszólításra. Engem például rendszeresen neveztek így – attól függetlenül, hogy se legkisebb nem voltam, sem idős szülő gyereke.

S ha erre nem is – a vakarcsra már biztosan. Márpedig a vakarcs és a vakaró teljesen ugyanaz….

Ha tetszett a Tudod, mi a vakaró írás, és szívesen olvasnál hasonlókat, akkor látogass el Retrográd oldalunkra! Ha régi receptek is érdekelnek, akkor örömmel látunk Retro receptek oldalunkon.

Fotó: Fortepan / Magyar Földrajzi Múzeum / Kerekes J. Zoltán

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.