Régi szabolcsi babonák
Régen a szegényebb, tanulatlan lakosság körében a babonaságon nagyban hódítottak. Sok volt a számukra megmagyarázhatatlan történés környezetükben, s mivel félelemben nem jó élni…. Gyártottak maguknak magyarázatokat. Ezek a régi szabolcsi babonák ma már főleg megmosolyogtatnak bennünket, de érdekes is olvasgatni. Hisz általuk bepillantást nyerünk egykor élt emberek életébe, és gondolkodásába.
Elsőként a párválasztással kapcsolatos régi szabolcsi babonák közül néhányat hoztunk mutatóba
- Aki a jegyesek közül esketésnél a másiknak lábára tapos, az fog uralkodni a háznál.
- András nap estéjén a leányok a kút környékét kendermaggal bevetik és egy férfi ruhadarabbal beboronálják. Amely legény akkor álmában megjelenik, az lesz a vőlegénye.
- Karácsony hajnalán, ha a leány elsőnek ért a kúthoz, az lesz a vőlegénye, kivel a vizet víve találkozik.
- Karácsony estéjén a leány három gombócba három férfi névvel írott papírdarabot tesz és megfőzi, amelyik gombócot a vízből először kiveszi . az abban jelzett nevű legény lesz a vőlegénye.
- Óév estéjén a leány bevisz egy öl fát. Ha páros volt a fa . a következő farsangon férjhez megy.
- A kilencvenkilencediknek olvasott (látott) szürke ló után akivel először kezet fog a leány, az lesz vőlegénye.
- Karácsony előestéjén a leányok a kulcs fülén keresztül ólmot öntenek a vízbe, az itt képződött alakokból következtetik, milyen foglalkozású lesz a vőlegényük.
- A férjhez menendő leány kovászt tesz éjjelre feje alá, amely férfi vőlegény elsőnek megy ezután a házhoz, az lesz vőlegénye.
- Karácsony estéjén a leány az aznap összegyűlt csontdarabokat, vagy a szemetet kiviszi és rááll, hallgatózván: merről ugat a kutya. Amerről ugat, azon táj felől jön majd vőlegénye. Óriási szerencsétlenség ám, ha éppen nem ugat egyik sem…
Ezek voltak a régi szabolcsi babonák a párválasztás köréből. Tyúkültetéssel kapcsolatosak következnek.
- Hol kotló ül, oda fűzfasípot, vagy kökörcsinvirágot bevinni nem szabad , mert a csirkék befúlnak a tojásba.
- Kotlót ha ültetnek, a férfi kalapjából kell alárakni a tojásokat, akkor a csirkék közül sok lesz a kakas.
- Kotlót ültetni akkor kell, mikor a csürhe jön, hogy oly sűrűen bújjanak ki a csirkék, mint a sertések jönnek, s hogy oly frissek is legyenek.
- Lucza napján a tyúkot piszkafával kell döfölni, akkor sokat fog tojni.
- Bodzavirág hullásakor ültetett csirkék elhullanak.
- A gazdaasszony, míg saját tyúkját meg nem ülteti, tojást kölcsön nem ad , mert elvinnék szerencséjét.
Jégverés ellen is volt babona?
- Hogy zivatar idején a jég el ne verje a határt, sok helyen még ma is harangoznak ellene.
- Ugyancsak jég ellen a baltát élével felfelé állítják az udvaron.
- Ugyancsak jég ellen a kapufélre egy egész kenyeret tesznek ki.
- Halottat a határon keresztül vinni nem szabad, mert az egész határt elveri a jég.
Régi babonák szerencse-szerencsétlenség témában is vannak?
- Baltát vállon hordani nem jó , mert összetörnek a háznál az edények.
- Újév reggelén ha asszony jön először a házhoz, nem lesz szerencsés az egész év, férfi azonban de főképen a bajuszos roma az nagy-nagy szerencse.
- Nyúl ha átszalad előtted az úton, vagy ha üres edényt vivővel találkozol, nem lesz szerencséd.
- Ha indulás után valami miatt vissza kell nézned, nem lesz szerencséd.
- Ha pálcád kiesik a kezedből, kitűzött célod nem sikerül.
- Újholdkor, ha pénz van a zsebedben, egész hónapban nem leszel szegény.
- Újholdkor vetni, vagy csirkét ültetni nem jó.
- Tejet a házból, csak sót lökve bele, adnak ki; mert különben elapadna a tehén teje s megrontanák a boszorkányok a tehenet.
Utolsónap pedig egy igencsak jópofa babona – aminek esélyesen nem teremtett precedenst.
- Ha tűz üt ki, némely helyen, levetkőzött asszonyok körül szaladják háromszor az égő házat, akkor a tűz nem terjed tovább.
Ha tetszett a régi szabolcsi babonák összeállítás – és szívesen olvasnál hasonlókat, akkor látogass el Retrográd oldalunkra! Amennyiben szívesen olvasol régi recepteket – akkor a Retro receptek oldalunkon a helyed!
Fotó: Pixabay