Régi szabolcsi babonák

 

Régen a szegényebb, tanulatlan lakosság körében a babonaságon nagyban hódítottak. Sok volt a számukra megmagyarázhatatlan történés környezetükben, s mivel félelemben nem jó élni…. Gyártottak maguknak magyarázatokat.  Ezek a régi szabolcsi babonák ma már főleg megmosolyogtatnak bennünket, de érdekes is olvasgatni. Hisz általuk bepillantást nyerünk egykor élt emberek életébe, és gondolkodásába.

Elsőként a párválasztással kapcsolatos régi szabolcsi babonák közül néhányat hoztunk mutatóba

• Aki a jegyesek közül esketésnél a másiknak lábára tapos, az fog uralkodni a háznál.
• András nap estéjén a leányok a kút környékét kendermaggal bevetik és egy férfi ruhadarabbal beboronálják. Amely legény akkor álmában megjelenik, az lesz a vőlegénye.
• Karácsony hajnalán, ha a leány elsőnek ért a kúthoz, az lesz a vőlegénye, kivel a vizet  víve találkozik.
• Karácsony estéjén a leány három gombócba három férfi névvel írott papírdarabot tesz és megfőzi, amelyik gombócot a vízből először kiveszi . az abban jelzett nevű legény lesz a vőlegénye.
• Óév estéjén a leány bevisz egy öl fát. Ha páros volt a fa .  a következő farsangon férjhez megy.
• A kilencvenkilencediknek olvasott (látott) szürke ló után akivel először kezet fog a leány, az lesz vőlegénye.
• Karácsony előestéjén a leányok a kulcs fülén keresztül ólmot öntenek a vízbe, az itt képződött alakokból következtetik, milyen foglalkozású lesz a vőlegényük.
• A férjhez menendő leány kovászt tesz éjjelre feje alá, amely férfi vőlegény elsőnek megy ezután a házhoz, az lesz vőlegénye.
• Karácsony estéjén a leány az aznap összegyűlt csontdarabokat, vagy a szemetet kiviszi és rááll, hallgatózván: merről ugat a kutya. Amerről ugat, azon táj felől jön majd vőlegénye. Óriási szerencsétlenség ám, ha éppen nem ugat egyik sem…

 

Ezek voltak a régi szabolcsi babonák a párválasztás köréből. Tyúkültetéssel kapcsolatosak következnek.

• Hol kotló ül, oda fűzfasípot, vagy kökörcsinvirágot bevinni nem szabad , mert a csirkék befúlnak a tojásba.
• Kotlót ha ültetnek, a férfi kalapjából kell alárakni a tojásokat, akkor a csirkék közül sok lesz a kakas.
• Kotlót ültetni akkor kell, mikor a csürhe jön, hogy oly sűrűen bújjanak ki a csirkék, mint a sertések jönnek, s hogy oly frissek is legyenek.
• Lucza napján a tyúkot piszkafával kell döfölni, akkor sokat fog tojni.
• Bodzavirág hullásakor ültetett csirkék elhullanak.
• A gazdaasszony, míg saját tyúkját meg nem ülteti, tojást kölcsön nem ad , mert elvinnék szerencséjét.

Jégverés ellen is volt babona?

• Hogy zivatar idején a jég el ne verje a határt, sok helyen még ma is harangoznak ellene.
• Ugyancsak jég ellen a baltát élével felfelé állítják az udvaron.
• Ugyancsak jég ellen a kapufélre egy egész kenyeret tesznek ki.
• Halottat a határon keresztül vinni nem szabad, mert az egész határt elveri a jég.

Régi babonák szerencse-szerencsétlenség témában is vannak?

• Baltát vállon hordani nem jó , mert összetörnek a háznál az edények.
• Újév reggelén ha asszony jön először a házhoz, nem lesz szerencsés az egész év, férfi azonban de főképen a bajuszos roma az nagy-nagy szerencse.
• Nyúl ha átszalad előtted az úton, vagy ha üres edényt vivővel találkozol, nem lesz szerencséd.
• Ha indulás után valami miatt vissza kell nézned, nem lesz szerencséd.
• Ha pálcád kiesik a kezedből, kitűzött célod nem sikerül.
• Újholdkor, ha pénz van a zsebedben, egész hónapban nem leszel szegény.
• Újholdkor vetni, vagy csirkét ültetni nem jó.
• Tejet a házból, csak sót lökve bele, adnak ki; mert különben elapadna a tehén teje s megrontanák a boszorkányok a tehenet.

Utolsónap pedig egy igencsak jópofa babona – aminek esélyesen nem teremtett precedenst.

• Ha tűz üt ki, némely helyen, levetkőzött asszonyok körül szaladják háromszor az égő házat, akkor a tűz nem terjed tovább.

Ha tetszett a régi szabolcsi babonák összeállítás – és szívesen olvasnál hasonlókat, akkor látogass el Retrográd oldalunkra! Amennyiben szívesen olvasol régi recepteket – akkor a Retro receptek oldalunkon a helyed!

Fotó: Pixabay