Régi babona gyűjtemény

Még a múlt század közepén is sok faluban úgy tudták a népek, hogy van javasasszony, van látó asszony, aki-akik kuruzslásból, jóslásból él. Az természetes, hogy ennek az asszonynak – ha meg tudott élni a hiedelemből – érdeke volt, hogy továbbra is elfogadott legyen, hogy ő hová is tartozik. Nem véletlen tehát, hogy sok  babona a közelmúltig fennmaradt elmaradottabb helyeken.

Persze ehhez az is kellett, hogy akkoriban még nagyobb számban voltak jelen azok, akik kevés, vagy akár semmilyen iskolát nem végeztek. Akik fiatalkorukban hittek a babonákban, azokat ettől eltántorítani nem lehetett. Egész életükben hitelre találtak náluk ezek a javallások.
A fiatalabbak, iskolázottabbak már akkor is csak mosolyogtak rajta, de igazság szerint mai napig vannak olyan hiedelmek, amit – ha másért nem is, csak szinte humorból – ismerünk, és alkalom adtán betartunk, de legalábbis megemlítünk.

És akkor itt egy régi babona gyűjtemény…

  • Ha a leány vagy az asszony ünnep- és vasárnapon varr, az ujjai meggyűlnek.
  • Ha a ház tövében vakond túr, vagy ha kuvik szólal meg a háztetőn, valaki meghal a házban.
  • Katalin napján a legény, András napján pedig a leány szigorúan böjtöl, hogy jó hitvestársat kapjon. Akiről azon az éjjelen álmodik, az lesz a hitvestársa.
  • Ha a karácsonyi éjféli miséről hazatérve, mielőtt a szobába lépne, előbb a kútnál megmosdik és így vizesen lefekszik, az lesz a hitvestársa, aki neki álmában megjelenik és szárazra terüli.
  • Ha vendég a házban az asztalra teszi a kalapját, sok lesz a vakondtúrás a gazda földjein.
  • Ha azt akarják, hogy a kikelő csibék között sok legyen a kakas, akkor a tojásokat a tyúk alá a gazda kalapjából kell pakolni.
  • Ha a házbeliek közül valaki késsel aprít a tejbe kenyeret, akkor az a tehén, melynek tejéből eszik, véres tejet kap és a tőgye gyuladásba jön.
  • Ugyanez történik, ha fecske röpül el a tehén hasa alatt.
  • Ha valamely szobában halott van kiterítve és valaki oda az ablakon át benéz, az sárgaságba esik.
  • Ha valakinek kiesett a foga és azt a feje fölött a háta mögé dobja, úgy hogy a fog egérlyukba esik, akkor ha még olyan vén is, új fogat kap. 🙂

Most pedig egy mai szemmel nézve mulatságos régi babona…

  • Az iglicz (fekete tyúk) tojásából az ember hóna alatt kiköltött csirke, a gazdájának mindenünnen pénzt hord. (Ezt nem nehéz elgondolni, hisz ha a gazda megengedheti magának, hogy hetekig ne csináljon semmit, csak csibét költsön, akkor van neki rendesen mit a tejbe aprítani)
  • Ha az asszony Lucza napján bármit kölcsön ad a házból, a tyúkjai télen nem tojnak többet.
  • Másnak ültetésre való tojást adni addig nem szabad, míg a gazdasszony nem ültetett tyúkot, amennyi kell.
  • Ha a kocsi előtt asszony megy át az úton, az bajt hoz a kocsi gazdájára.
  • Ha az istálló ajtajára keresztet rajzolnak, a boszorkányok nem ronthatják meg az állatokat.
  • Ha nagypénteken a gazda tudta nélkül a házból egy téglát vagy egy csutak szalmát elvisznek, a gazda szerencséjét viszik el.
  • Ha nagypénteken napkelet előtt körül söprik a házakat, abban az évben a baromfik szaporábbak lesznek.
  • Ha a kenyeret a kemencébe teszik és nem vetnek rá keresztet, a kenyér kővé válik.
  • Aki vízbe “hót”, azt nem szabad kiharangozni, mer akkor a harang elveszti az erejét, és jégeső, vihar esetén nem használ semmit.
  • Halottas lepedőt végig kell  húzogatni a rozsdás káposztán, még a koszos lóherén, akkor az  letisztul.
  • Mikor a káposzta meg van taposva, vasra kell kilépni a kádból, akkor a káposzta kemény lesz.
  • Ha egy méhkast ellopnak, akkor nem lesz szerencse a többihez sem, ami megmarad, mert akkor mindannyi elvész.
  • Mikor a méhkas méhét ellopják, ha az üres kasban ottmaradt akár csak egy méh is, azt az egy méhet nem szabad csak úgy hagyni, hanem valami megoldás kell neki, mert így a méhtolvaj még abban az évben meghal.

Van egy kifejezetten jópofa régi babona, ami ráadásul lopásra buzdít…

  • Vadászkutyát, még méhet nem szabad vásárolni pénzért, hanem ajándékba kell kérni, vagy pedig ellopni. Így lesz vele a gazdája szerencsés….
  • Ha a jérce kukorékol, tűz lesz ; vágd el a nyakát azonnal.
  • Ha ég  a ház(tűz van), fordítsd fel a ház előtt az első kenyeret. (Minden sütésnél a kemencéből először kivettet megjegyezték, és a következő sütés előtt utoljára ették meg,)
  • Midőn az első fecskét meglátja a lány – a fecske felé kell fordulnia s kezével az arcát kell mosnia, mintha mosakodna. S  közben ezt kell kiáltani: Minden rútságom rád szálljon – így nem lesz a lány szeplős…
  • Ha a fecskefészket leverik a tető alól, a tehén vért ad.
  • Első gyümölcs evéskor: „Újság hasamba, hideglelés pokolba” – ezt mondják. Ez sok idős ember körében máig megmaradt – csak már annyit mondanak: Újság hasamba….
  • Akinek a szemöldöke az orra fölött összenő, a gyermeket féltik tőle, mert megigézi, azután mindig betegeskedik. Még pár tíz évvel ezelőtt is volt öreg, aki erről beszélt.
  • Ha a gyermek foggal születik, szerencsés óriás lesz. Ám ha idővel kihullik, a bába ellopja, akkor nem.

Ezek lehet hogy ismerősek? Lentebb más máig élőt is találsz….

  • Hány esztendeig élek ? (mondják a kakukk szavára, s megolvassák, hányat kakukkol utána) Ugyanilyen tréfás babona :
  • Megfogják az almát egyik kézzel, másikkal a szárát, és elkezdik csavarni. Ahány csavarást enged anélkül hogy a szár leesne, az illető addig fog még élni.
  • Tejbe késsel aprítani kenyeret nem szabad, mert a tehén teje véres lesz.
  • Ha beállsz a forgó szélbe, megoldod az inged gallérját, akkor meglátod a boszorkányokat.
  • Ha a lány kíváncsi rá, hogy hívják majd a hites urát, akkor Luca napkor harapjon egy almába, majd rakja a zsebébe. Minden nap harapjon belőle egyet, aztán Nagykarácsony böjti estjén (24-én)  ki kell állni a kiskapuba, s meg kell enni az egészet. Aztán amilyen nevű ember, vagy legény legelőször megszólítja – olyan nevű lesz az ura.
  • Ha György nap előtt kecskebékát  fog egy eladó sorban lévő, akkor azt be kell ásni egy hangyabolyba. Három hét múlva a hangyabolyban lesz egy villa és gereblye. He ezzel a gereblyével valakit meggereblyézel, akkor azt meghódítod. ha a villával megszurkálod, mert nem szereted – akkor akármilyen hódolód volt, elijeszted.
  • Ha evés közben véletlenül kenyeret szel valaki, pedig még van az asztalon, akkor azt mondják: valamelyik atyafiam éhezik.
  • Ha valami ruhát fordítva vesznek fel, akkor azt nem szabad levenni, mert a szerencséje is elmúlik vele.
  • Ha valahová igyekszel, s valamiért visszamész a házba – nem lesz szerencséd, ne tedd!

Az megfigyelhető jó pár hiedelemnél, hogy takarékosságra, megfontolásra buzdítja az embereket. Persze vannak köztük olyanok is, amik az önbizalom növelésére jók. S ha a fiatal lány, vagy legény hisz magában – a szerencse is eljő.

Ha tetszett az írás régi babona témában, és szívesen olvasnál hasonlót – akkor látogass el Retrográd oldalunkra! Amennyiben nem csak régi témák érdekelnek, hanem akár a múlt receptjeivel is megismerkednél – olvasgasd Retro receptek olalunkat, vagy Retro receptek menünket ezen az oldalon!

Fotó: Pixabay

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük