Güllődör-pisztiric-marcsik-kiszíj…-Tudod, mik ezek?

Ha hallod a güllődör-pisztiric-marcsik-kiszíj nevet – talán a marcsikról ugrik be, esetleg étel lehet. S bizony igazad van ha ezt gondolod.  Ugyanis ha nem is teljesen elfeledett, de manapság már nem készített székely fogásokról van szó.

Abból, hogy mindent, de mindent felhasználtak látható, érezhető hogy szegényebb korból valók. Ráadásul mint minden olyan étel, amikor kevésből kell jót varázsolni – igencsak munkaigényes is volt.

Úgyhogy nem gond hogy mára nagyjából feledésbe mentek, de nem árt tudni hogy ilyen ételek is voltak abból a korból, amikor nem lehetett válogatni.

Hogy készült a güllődör-pisztiric-marcsik-kiszíj?

Güllődör. A marha belét, gyomrát kimosták szépen s felvagdosták egy arasz széles, másfél arasz hosszú szeletekre. Majd forró vízbe mártották, hogy a barna bőre lejöjjön, olyan maradjon, mint a gyolcs. Majd a májat, tüdőt, lépet, szivet is megfőzték. Ha már puha volt, akkor felvagdosták apróra, mint két rizsszem együtt. Aztán hagymával, peterzselyemmel, sóval, borssal összedolgozták. Ezt az egészet aztán elosztották a bélbe s a gyomorba. Összehajtották, majd bevarrták, vízbe rakták és felfőzték.
Volt aki úgy ette, hogy zsírba kisütötte, de olyan is, aki édes levet főzött hozzá. Ezt aztán úgy készítették, hogy sokáig főzték vízben, megsózták a levét, és eresztéket készítettek. (habarásféle).Tojással, édes tejfellel öntötték fel, és még jó sok tejet is raktak belé. Régebben a lakodalmi segítőknek és a háziaknak, és mindenféle segítőknek ezt adták megvendégelésül, de már a múlt század harmincas éveiben sem készítette a fiatalabb korosztály.

Pisztiric. (Gombaleves.) Ez a gomba bükkfán terem. A gombát jó apróra kockára vágjuk, vízbe megfőzzük, de csak egy lobbanásnyit.
Teszünk bele zöld hagymaszárt, petrezselymet, zöld tárkony, ecetet, eresztéket tojással, édes tejfellel, édes tejjel.
Majd szalonnát kockára vagdosunk, felrakjuk sülni, rakunk bele hagymát hogy dinsztelődjék, és ezt az egészet beletöltjük a levesbe.

Volt már esküvői étel, más ünnepi eledelről is tudunk?

Hát hogyne…. ez volt a marcsik (Nagypénteki étel.) A lisztet sós vízzel összegyúrjuk jó keményre, aztán kis ujjnyi széles sodrást csinálunk belőle, egy sing hosszúra, ami egy könyöknyi (nagyjából 44,5 cm.) kisodorjuk. Ezután forró vízbe dobjuk, és megfőzzük, majd bükkmakkolajjal leöntjük.
Régen marcsik nélkül nem volt nagypéntek Székelyföldön. Amúgy azért nagypénteki étel, mert a marcsik kígyót jelképez. Legalábbis a régiek szerint. A paradicsombéli megkísértés emlékére készítették.

Kiszíj – A zabot megtisztították, kenyérsütés után kemencébe tették, hogy száradjon. Csak így, rendesen kiszáradva vitték a malomba őrölni.
Vasrostával aztán megszitálták, hogy a héja maradjon ki, aztán leforrázták egy kádba. Amikor kihűlt bekovászolták – éppen úgy, mint a kenyeret. Mikor megkelt langyos vízzel felkeverték. Ekkor aztán a kád tetejére fehér színű, tej szerű anyag száll fel – ezt aztán leszedték.
Ezt a fehér anyagot sűrűre főzték folytonos kavarás mellett, aztán mikor besűrűsödött tányérokba tették, hogy megaludjék. Olyannak, mint a kocsonya. Ha sikerült, akkor sima volt, és a teteje nem hasadozott meg, egyben marad.
Forralt tejjel ették. Régen sokat mondogatták: kiszij küszöbik! vagy a kásafélékről meg: kása kapuig! – lényege az, hogyha van kiszíj, vagy kása, akkor nem lehet baj.
A kiszijt már ezelőtt 80 évvel sem készítették, az öregek is csak esetleg hallottak róla….

Most megtudtad, mi is az a güllődör-pisztiric-marcsik-kiszíj…. – de ha szívesen olvasnál hasonlókat, vagy akár ettől jóval könnyedebb témákat, akkor látogass el Retrográd oldalunkra.

Amennyiben érdekelnek a régi receptek is, az esetben Retro receptek oldalunkon a helyed!

Forrás: Siklód, Udvarhely megye, Kereszely Józsefné. Néprjazi értesítő 24. évfolyam, 1932TanulmányokSzékely eledelek / Kerestely Józsefné = 24. évf. 3–4. f. 122. In: [1111] Adalékok Udvarhelyszék néprajzához / Viski

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.