Fogadjunk, hogy nem találod ki, melyikük lehet Turay Ida?

 


Kicsi az esély hogy felismered,  hisz még mindössze 19 éves, és bár tehetsége már erősen kibontakozóban – de még valahogy nem az az igazi Turay-s komika…
Turmayer Ida néven született Rákospalotán 1907 szeptember 28-án, és Budapesten halt meg 1997. június 2-án, Érdemes művész, és a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjének tulajdonosa.
Turay Ida és húga, Tabódy Klára színésznő

Édesapja Turmayer Sándor Márton rajztanár, német származású festőművész volt, még Jászai Mari is modellt ült neki néhányszor. Édesanyját Szabadkay Lillynek hívták.

Édesanyja sajnos kilenc éves korában meghalt, édesapja pedig épp hadifogságban volt. Így zárdában nevelkedett, gimnáziumot végzett.
Még le sem érettségizett, amikor jelentkezett a Színművészeti Akadémiára, de csak egy évet járt az előadásokra, mert egy felsős vizsga előadáson Bárdos Artúr felfedezte, és le is szerződtette.

17 évesen már színészként dolgozott, érdekes, gyerekes hangjával, kellemes énekhangjával, harmonikus, aranyos egyéniségével meghódította a közönséget. Így eleinte naiva szerepeket kapott, később az idős hölgyeket is sikerrel formálta.

1945-ben eltiltották a színpadtól, de az eltiltás nem tartott sokáig.  1956-ban férjével, Békeffi Istvánnal itthagyták az országot, biztosabbnak látták jövőjüket külföldön.

Férje Békffi László konferanszié unokaöccse volt.  Férje kint nem hagyta színpadra lépni, nem tudott dolgozni hivatásában. 1977-ben lépett színpadra, immár itthon, hisz 18 év után hazatértek. Ekkortól a Thália tagja volt.

Hatalmas közönségsikert aratott filmekben játszott, mint A kölcsönkért kastély, az Egy szoknya, egy nadrág, a Janika – ezt a szerepet férje neki írta – Déryné, Ez a villa eladó…

A filmekben egyik állandó partnere volt Páger Antal, sok celluloid szalagon láthatjuk őket együtt. Mindketten imádták a szép autókat. Págernek akkoriban Bugattija volt, Turay pedig vett egy Lanciát. Időnként versenyeztek is velük, volt többször is, de a rendőrök hagyták őket. Muráti Lili volt a legjobb barátnője, csak úgy emlegették őket, hogy Turcsi és Murcsi. Turay 1936-ban Németországban forgatott. A film címe: Forró égbolt alatt. A siker után ötéves szerződést akartak vele aláíratni a német Hollywood-ban.  A szerződés aláírásakor viszont rákérdeztek arra, hogy férje árja-e.  Úgyhogy otthagyta őket.
Férjét a zsidó törvények miatt mellőzték, már csak feketén dolgoztatott. Többen voltak így: Kellér Dezső, Nóti károly is.

 

A német megszállás után már nem mutatkoztak nyilvánosan együtt, ezért elterjedt róluk a pletyka, hogy a színésznő elhagyta férjét. De teljesen más volt a helyzet.

Mindenképp meg akarta menteni férjét, ehhez viszont kapcsolatok kellettek. Közben férje rejtőzködött. Hol a lakásukon, hol a Rudas Szállóban, hol pedig Fényes Szabolcsék villájában.
Volt, hogy villájukban Gestapósok keresték férje nagybátyját, a konferansziét. Nem véletlenül, hisz nem volt elég, hogy zsidó származású volt, még Hitlert és Mussolinit is gúny tárgyává tette kabaréjeleneteiben.  Végül a Rudas szállóban, egy raktárban húzta meg magát a férj, Turay édesapja, a festőművész régi kapcsolatát felhasználva alakította így.  Még telefonon is csak úgy beszélgethettek, ha a portásnak a telefonba a színésznő először bedúdolta a “Hétre ma várom a Nemzetinél” kezdő dallamát.  Ilyenkor aztán szervezkedés kezdődött, és néha fel tudott jutni pár percre férjéhez.
Közben pedig a Nemzetiben várták, ott ajánlottak neki szerződést.  Így játszhatott az ország első színpadán, Mészáros Ági szerepét vette át a Tacskóban. Tartott ez addig, amíg nem jött el a nyilas hatalomátvétel, ekkor aztán ő is feladta, és inkább befeküdt egy műtétre szanatóriumba.

1944. őszétől már férje nem a szállóban, hanem az Operettszínház pincéjében rejtőzött. Nem csak egyedül, ott volt Sárdy János, Csikós Rózsi, Fényes Szabolcs is.  Ha zsidókat, vagy kommunistákat kerestek, akkor a három közönség kedvenc volt az, aki elhárította a gyanút. Sárdy, Turay és Csikós Rózsi. Hisz akkoriban mindenki ismerte őket…

45-ben aztán vége lett a borzalomnak, de házuk elpusztult. Ekkoriban elterjedt, hogy Gobbi Hilda ingyenkonyhát nyitott a a színház színpadon, rohant ennivalóért, de a színésznő  nem kapott ételt, Gobbi azt mondta, hogy sztárok, sokszoros bundatulajdonosok nem kaphatnak. És hogy nyilasokkal paktált… Ami részint igaz volt, de a férjéért…

Pár nap múlva a Színészek Szabad Szakszervezetének vizsgálóbizottsága előtt is tisztáznia kellett volna magát. Ráfogták itt is, hogy számára ismeretlen nyilassal tartott kapcsolatot, hogy barátnője is nyilas. És persze a köztudottan jobboldali nézeteket valló Páger Antalhoz fűződő kapcsolata sem volt jó pont számára. Így aztán örökre eltiltották a színjátszástól. Innentől kezdve már az utcára is félt kimenni.  Végül az eltiltás nem tartott soká, mert többen kiálltak mellette. Fényes Szabolcs, Faragó Baba, Stella Adorján. Várkonyi Zoltán pedig írásban nyilatkozott arról, hogy a vádak hamisak, viselkedése mindig feddhetetlen volt.  Végül a Népbíróság az érvek hatására az örökre való eltiltást egyetlen évre csökkentette.  A döntés után néhány nappal Várkonyi Zoltán, aki akkor  Művész Színház igazgatója volt felkereste, és egyben egy szereppel is megajándékozta. Jelezte, hogy amint letelik az eltiltás, ő azonnal szerződteti.

Ebben az időben több nagy színészt is kikiáltottak a nép ellenségének: Fedák Sári, Szeleczky Zita, Páger Antal, Kiss Ferenc, Muráti Lili, Kiss Manyi…

49-ben, amikor a színházakat államosították, a régi kor sztárjain átléptek, kénytelen volt varietében fellépni. Nem volt egyedül. Ilyen sorsra jutott Mezey Mária, Sennyei Vera, Komlós Vilmos,

Latabár Kálmán…

Ekkoriban Békeffi volt a rendszer kegyeltje, egymás után kapta a meghívásokat, Csárdás királynő szövegkönyve, Mágnás Miska átirata. De még így is hiába akarta útlevelet, nem kaphattak.

1956 nyarán Páger hazatért, Turay találkozott vele,  Téninek hívta. Egy vendéglőben üldögéltek férjével, amikor Páger belépett az ajtón, a színésznő odament hozzá, megpuszilta, és azt mondta neki hogy: Isten hozott itthon! Az étterem vendégei pedig tapssal köszöntötték az

Argentínából hazatért Páger Antalt.

A forradalom idején ők is, Páger is a Gellért szállóban voltak, és nem ártották bele magukat a történtekbe.
1957-ben aztán végre kaptak útlevelet. Bécsben forgattak, és a forgatás után már nem tértek haza. Zürichben, Bécsben, Madridban, Münchenben is éltek. Olyan baráti körük volt, amibe beletartozott Erich Kastner, Dürrenmatt, Remarque.
71-ben költöztek vissza, és ismét Várkonyi Zoltán fogadta tárt karokkal, akkor már a Vígszínházban. Aztán jött a televízió, film…

 

Férje 1977. június 9-én halt meg, utoljára Kellér Dezsővel, Fényes Szabolccsal beszélgettek a FÉSZEK-ben.

A közönség fiatalon, és idős korában is imádta, mindenki Dusikája volt. Aranyos, kedves, mosolygós, figyelmes…
Róla az a hír járta, hogy játszott a színpadon, az életben – egyetlen dolgot vett komolyan: a színjátszást.
Férjét egész életében egy személyben szerelmének, barátjának, kritikusának, Társának tartotta.
1943. áprilisában a Magyar Film c. hetilap újságírója azt írta róla, hogy nem ideges, életprogramja egyszerű: nevetni, nevetni és nevettetni…
Ez persze nem volt őszinte nevetés. Ekkor már sokat idegeskedett férjének zsidó származása miatt.

 

Fotón a bal felső lány Dusika. Még igazából tényleg egy kislány. Négy főiskolás lány, Turay Ida, Tihanyi Júlia, Bulla Zsuzsi és Forgács Anna megalakította a Darázsfészek klubot abból az alkalomból, hogy a Belvárosi Színház darabjában mindannyian szerepet kaptak.

Forrás: WikipédiaMagyar Nemzet  Fábián Titusz A matrózblúzos naiva – Turay Ida történeteFotó: Fortepan,Rádió- és Televízió Újság

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.