Miért adtak egy gyerekre “öregasszony kendőt”?

 

Egy idő után már tényleg csak öregasszonyok hordták, de ezt a ruhadarabot nagykendőnek nevezték, és megszokott őszi-téli ruházat volt minden korosztályban.

 

Régen a nép viseletét nem kitalálták, nem divattervezők tervezték, hanem rendeletek, törvények szabályozták. Az anyagi helyzet, a társadalomban elfoglalt hely szabta meg, hogy milyen ruhát hordhat az ember.
Másképp öltözött ezért egy jobbágy, később egy  paraszt, másképp egy polgár, vagy épp egy nemes.  Tehát – hiába szerzett volna magának díszmagyart egy parasztember, azt nem vehette volna fel, mert nem illette meg viselése.

Nem csak a vagyoni helyzet határozta meg milyen ruhát öltöttek magukra az emberek, hanem az is, hogy mely vidéken éltek.  Más volt a viselet az ország különböző területein, ezzel is megkülönböztetve magukat idegen települések lakóitól.
Ma már népi viseletet csak ünnepnapokon hordanak, a múlt század közepén azonban még az ország több területen élt az akár mindennapos – természetesen nem ünnepi –  népviselet. Hosszú ideig fennmaradt Erdélyben, Kalocsa környékén, és a palócvidéken. Például a Galga-mentén, Galga környékén – vagyis Püspökhatvaniban is, ahol ezek a kislányok éltek, remélhetőleg jelenleg is élnek. A fotó 1953-as, és Raffai Anna felvétele.

Ekkoriban még jócskán viselték a népi ruhákat. . A kislányok ruházata – akik közösségbe jártak – pontos utánzata volt a felnőttekének.  A kendő pedig amit viseltek úgy hívták, hogy nagykendő. Ezt a ruhadarabot a vállon, és mellkason át megkötve viselték, hűvösebb időben. De még nem volt olyan hideg, hogy fölé bőrből készült ködmönt vegyenek fel.
Az már valamiféle rangot jelentett egy kislánynak, ha így öltözhetett, hisz a kicsik hátulgombolós ruhácskát, ködmönt hordtak….

Fotó:Fotó: Raffay Anna https://goo.gl/rkRNqF?fbclid=IwAR1dnBwPwOs1Ew04QiMMQGh0GDrLYT6lyfARfiiU8n3C_A0CEwLo91l9z-g

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük