40 éve mutatták be az egyik legsikeresebb magyar vígjátékot

Hihetetlen, de 41 éve forgatták, és immár   40 éve hogy bemutatták  azt a tévéfilmet, ami  első vetítésekor is hatalmas sikert aratott – annak ellenére, hogy igencsak kései időpontban került  adásba.

 

Az Indul a bakterház  című tévéfilmet  Rideg Sándor regényéből Mihályfy Sándor rendezte, és olyan zseniális felnőtt szereplőket láthattunk benne, mint a Banya szerepét játszó Horváth Teri, a bakter bőrébe bújó Koltai Róbert, a Patás Haumann Péter, Csámpás Rozi Pécsi Ildikó, Buga Jóska

Csákányi László, Koncz bácsi a bakter a csodálatos Bánhidi László.
Aztán ott volt Szilágyi István piócás emberként, vagy a csendőrök – Harsányi Gábor és Farkas Antal, és a főszereplő, Bendegúz édesanyja: Molnár Piroska.

A filmet részint egy Csabony nevű vasútállomásnál forgatták, ami a kunszentmártoni tanyavilágban található, itt építették fel a bakterházat is, ez aztán a végén – kicsit hamarabb a tervezettnél – összeomlott.

Olvasztó Imre még felnőtt korában is tudta az összes szereplő szövegét: Bendegúzét, a büdös banyáét, Csámpás Roziét, a köpönyegforgató bakterét.

 

Egy hét alatt tanulta meg az egészet, mert neki azt mondták, hogy tudnia kell kívülről a szerepét, fogalma sem volt arról, hogy  nem az egész forgatókönyvet kell bevágnia.
Az iskolában ő volt az egyik főkolompos, minden csínyben benne volt, de pont ilyen gyerekre gondolt főszereplőként Mihályffy Sándor rendező.
A gyerekekkel kerítést ugrattak át, fára mászatták őket – nyilván figyelték ki viselkedik a legtermészetesebben.

 

Na, hát Olvasztó Imrének ez nem okozott gondot, hétköznapjai is így teltek.
Aztán a végső kiválasztáskor megkérdezte a rendező, hogy ki tudja őt fenékbe billenteni. Mivel senki nem jelentkezett, Olvasztó Imi úgy gondolta: ő megpróbálja.      Igaz, hogy mezítláb, de nekifutott, és jól eltalálta.
A rendezőnek ez már annyira nem tetszett, kicsit mérges is lett,  s jelezte, hogy nem fenékbe rúgásról volt szó, hanem billentésről…
Ám a fiú egyből elnézést kért, ami minden volt, csak nem bocsánatkérés: Ne haragudjon, nem bírtam nagyobbat…

 

Amúgy intézeti gyerek volt, a kiválasztás idején is nevelőszülőknél élt –  felnőtt korában találta meg édesanyját. Egy időben dühös volt rá, ám ez a harag elillant, mikor meglátta.
A forgatáson nem minden színésszel volt jó kapcsolatban, Horváth Terivel már első percben elrontott mindent, mert mikor bemutatkozott neki a színésznő, hogy ő lesz a banya, Imre csupán kedveskedésből mondta neki, hogy “úgy is tetszik kinézni”.

 

A legtöbb ütés, ami őt érte a filmen valós volt, nem nagyon kímélték, viszont így lehetett elérni, hogy ő se óvatoskodjon.

 

Molnár Piroska például nyaklevese valós volt, mikor a levest ette, látszik is a pillanat, amikor meglepődik a gyerkőc.  Aztán mikor a gombócokkal dobálóztak a végén, – amiket lefagyasztottak már pár hete, mert el kellett halasztani a felvételeket – véletlenül az egyik csendőr eltalálta vele a gyereket, amitől ő begurult, hisz alig kapott levegőt. Bosszút akart állni  telibe találta a fagyott gombóccal  a baktert, Koltai Róbertet – méghozzá a szemén.

A sérülés miatt Koltai ösztönösen kirohant  az ajtón –  ez volt az eredetileg megbeszélt  jel arra, hogy a háznak össze  kell dőlnie, hát – összedőlt…
Egy időre Koltai művész úr pedig ápolásra szorult…
Érdekesség volt, hogy  a lovas jelenet felvételénél, amikor Haumann Péter alakította Patás lova megdöglik, egy idő után az elpusztult ló szépen fölkelt, és kiballagott a felvételről.
Volt olyan jelentkező, aki vállalta volna, hogy fejbe veri a lovat, hogy kábuljon el, de végül a kellékeseknek sikerült nyugalomra bírni, visszaaludt.
Olvasztó Imre számára  ez a filmfelvétel nem alakítás, színészkedés volt, hanem gyermekkorának része.
Nagyjából hasonló jelenetek történtek amúgy is vele hétköznapi élete során, úgyhogy nem volt szüksége plusz beleélésre.   Elmondta a rendező, hogy mit kell csinálni, ő meg tette azt, amit amúgy is szokott.
Örült neki, hogy filmezhetett, de ennyi. Élvezte előnyét is, mert azért csak másképp néztek rá a tanárok is az iskolában, meg a katonaságnál is sokszor Bendegúzként emlegették.
A falu ahol élt, ott is jobban megkedvelték a gézengúz csemetét, megenyhültek csínytevései láttán.
Eredetileg vízvezeték szerelőnek tanult, aztán hőszigetelő lett, majd pedig filmnyomó.
Vízvezeték szerelőnek nem a szakma szeretete miatt jelentkezett, hanem az osztálytársa oda ment, és mivel Pesten volt az iskola – tetszett neki a város nagyon – hát ő is jelentkezett.
Onnantól elszakadva élt nevelőszüleitől, elvégezte az iskolát, kitanulta a szakmát és dolgozni is kezdett benne, de mikor megkapta az első fizetését otthagyta. Hőszigetelő lett, majd jött a katonaság Lentiben.
Aztán megismerkedett a filmnyomó szakmával, utána már ez volt a foglalkozása.
Gyerekkorában megfogadta, hogy ha családja lesz, úgy fog vigyázni rájuk, mint a szeme világára.
Sajnos nem minden kívánsága teljesült…
Magánéleti problémák miatt 6 évvel ezelőtt öngyilkos lett.
Ám a film, amiben gyermekként olyan zseniális alakítást nyújtott  – mára szabályos kultuszfilm lett, és bizony hatalmas szerepe volt ebben a kiskamasz Olvasztó Imrének…Fotó: Wikipedia Indul_a_bakterház_Pécsi_Ildikó_Olvasztó_Imre.JPG ‎(480 × 393 képpont, fájlméret: 34 KB, MIME-típus: image/jpeg

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.