1986-os felvétel – Kicsi az esély, hogy tudod: kik ők…

A szakállas fiatalemberrel 1967-ben, és 1986-ban is riportot készített az akkori kamasz t újság (jó, úttörőknek íródott, de kamaszok olvasták…) a Pajtás.

Nem véletlenül, hisz egy olyan tévéfilmben szerepelt társával, Barabás Tiborral (Bütyök) együtt, ami mai napig, így  több mint 50 év távlatából is, a csodák világa. Hiába készült belőle mozifilm  – meg sem közelíti az eredetit.

Hát persze, hogy a Tüskevár tv-sorozat két kamaszáról, Tutajosról és Bütyökről van szó – immár felnőtt fejjel ülnek a csónakban, csak fotóról felismerhetetlenül.
A 86-os riport óta is eltelt jó pár év, lényegében majdcsak annyi, ahány évesek voltak a csónakos felvétel készítésekor.

Tutajos, tisztességes nevén Seregi Zoltán 1967-ben a budapesti Batthyány téri általános iskolába járt, a forgatáskor hetedikes, 13 éves volt, az első  cikk írásakor pedig nyolcadikosként koptatta az iskola padjait.
Ugyanolyan kis álmodozó fiú volt, mint Tutajos, a regény olvasásakor sokszor úgy érezte, mintha az író őt leste volna meg,  mert annyira róla szólt.
Őt is óvták  szülei mindentől, hosszabb időre nem mehetett el otthonról. A forgatásra is úgy került, hogy a rendező és a gyártásvezető letette a nagy esküt, hogy a szárnyuk alá veszik a fiúkat.
Persze azért lazább lett a helyzet, mint otthon gondolták. A többi gyerekkel esténként horgásztak, volt hogy 20 keszeget is kifogtak, és elő is készítették őket a főzéshez. Ez Tasson történt, ott filmeztek először. Ebben az időszakban megtanulta ellátni magát, kicsit önállósodott.

 

Keszthelyen a szállodából egyszer “Bütyökkel” le is léptek a falon kúszó folyondáron ereszkedtek le, de aztán meglátták a városban a stáb sofőrjét, s úgy megijedtek, hogy ugyanazon az úton ahogy lejöttek vissza is húztak a szállodába. Ruhástul huppantak az ágyba épp idejében, mert rá is néztek a körmükre, hogy nem őket látták-e. Szerencséjük volt, hogy mélyen “aludtak”…
Már ekkor színésznek, vagy rendezőnek készült – Seregi Zoltán. Persze nem csak a film miatt, példa volt előtte, rendező édesapja.
Pécsi Sándor volt színész  példaképe. Úgy volt vele, ha nem sikerül terve, akkor  tanár lesz, mégpedig történelem-földrajz szakon.
Ezért aztán sokat olvasott, mindent, ami elé került. Nyelvet, zenét tanult. Zongorázott. És bizony imádott gombfocizni is. De ezt is tudományos alapon. Amelyik aktuális nemzeti 11-el játszott, a csapat országának a földrajzát, történelmét is átnézte. “Felkészült”.
A riport után 19 évvel következett a folytatás – szintén a Pajtás újságban.
Ekkorra már mindketten, Barabás Tibor és Seregi Zoltán is harmincas éveiben volt. A riporter összehozta őket a film rendezőjével, Fejér Tamással. Mindannyian örültek a viszontlátásnak.
Feljöttek az emlékek, hogy a Városligeti tóban tanultak a forgatás előtt evezni, azóta sem ült egyikőjük sem hasonlóban. Sőt, a a forgatás óta nem is találkoztak.
Seregi Zoltán eddigre már középiskolai tanári diplomát szerzett Debrecenben, utána pedig elvégezte a Színművészeti Főiskola rendezői szakát, úgyhogy teljesítette vágyát. Akkor épp a Thália Színházban és a Körszínházban rendezett.
Barabás Tibor a MOM vasöntő technikusa lett, szerette és értette is a munkáját. Korán megnősült, két fia lett. Ők, igencsak büszkék voltak a papára, mikor épp műsoron volt a sorozat.
Fejér Tamás rendező így emlékezett a forgatásra: Keszthelyen, és a Duna melletti Tasson forgattak, ott is volt a szálláshely. Költséges lett volna az összes jelenetet a Berekben felvenni. A tájak miatt néhány napot  ott filmeztek, de a többit a Csepel-szigeten. Itt volt a kunyhó is.
A nyári vihar felvételénél nem várták meg, míg valódi vihar érkezik, hanem egy repülőgép motor szolgáltatta a szelet, és tűzoltó fecskendőből érkezett a zivatar.
Azt már Barabás Tibor meséli, hogy vadászatkor, mikor vadkacsát lőttek és elhangzott a lövés a fáról hajították le az “eltalált” hápogót. Később aztán el is készítették és jóízűen elfogyasztották.
Bánhidy László maximalizmusáról mesélte a rendező, hogy szerepéhez megfelelő öltözék kellett volna, de hiába szedett össze a kellékes mindenféle kopott ruhát, egyik sem felelt meg neki. A dolgot az mentette meg, hogy találkoztak egy arra tévedő halásszal, akinek az öltözéke annyira megtetszett a Matula bácsit alakító színésznek, hogy szabályosan levetkőztették az öreget. Ez lett Matula alapruhája.  Ennél hitelesebb valóban nem lehetett….

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük