Miért mosdottak pünkösd reggelén a harmatban, miért járták a lányok a házakat?

Jó pár pünkösdi népszokás feledésbe merült már, talán még a pünkösdi királyság jut hirtelenjében az emberek eszébe.

Pünkösd reggelén a lányok kimentek hajnalban az udvarra, vagy a mezőre, és harmatban mosdottak, hogy bőrük szép legyen, és ne legyenek szeplősek. Régen a szeplő szégyen volt. És persze a hozzá tartozó vörös haj is…

Ha valakinek vörös volt a haja, igyekezett kamillával szőkíteni.
Úgy gondolták, a harmattól  arcuk piros lesz, mint a pünkösdi rózsa. A gyermekeket, kisdedeket is kivitték a gabonába, és megfürdették a harmatban, hogy egészségesek legyenek.

Az idősebb asszonyok ilyenkor szedték a gyógyteának valót az erdőben.
Ekkor játszották a gyerekek a faluban a kapusjátékot, ez volt a zöldághordás. Karral, vagy zöld ágból kaput formáltak sorban, azon bújtak át, közben énekelték az ismerős dalocskát: Bújj, bújj, zöld ág…
Szokás volt ilyenkor szent kút vizében is mosakodni, és inni is belőle.
Volt olyan hely, ahol a rozsharmatot a lányok mezítelenül szedték, aztán ezt majd akkor használták, ha megfájdult valakinek a szeme.
Volt, ahol ilyenkor fogadták a cselédeket meg, nyilván volt valamiféle szerencsehozó értelmezése ennek a napnak.

Volt ahol szép, bezöldült ágakkal díszítették fel a csónakokat, és a fiúk megcsónakáztatták rajta a lányokat, ez volt a ladikázás, vagy kalinkózás.
Sok helyen ilyenkor táncolták ki a májusfát, a templom előtt, vagy a városháza előtt állított magas, feldíszített fát, melynek hegyibe még felállításkor egy üveg pálinkát kötöttek.
Akinek sikerült megmásznia ekkor, azé lett az ital. A májusfa kidöntését megünnepelték, táncos mulatságot rendeztek, ez volt a kitáncolás.

Ekkor választották a pünkösdi királyt is, versenyeztek érte lóval, bikát hajtottak, kakasütéssel, minden tájegységen mással.
Volt, ahol egy hétig tartott a nyertes királysága, volt ahol egy egész évig. Onnantól kezdve minden táncos mulatságra hivatalos volt, ingyen ihatott a helyi kocsmákba, és kisebb-nagyobb bűneit is jobban elnézték. Egy évig tartott az uralkodása, utána ismét meg kellett harcolni érte, de jellemzően királyok csak fiatal legények lehettek.

Voltak ám pünkösdi királynék is – gyermekek. Egy 5-6 éves kislányt szépen felöltöztettek, koszorút raktak a fejébe és kendővel takarták le arcát. Így vezették kézen fogva a faluba. Adományokat gyűjtöttek, amelyen aztán közösen osztoztak.  Ez az adományozás általában jó szerencsét hozott, és sok helyütt szerencsét is kívántak a beköszöntők.

Ilyenkor a házaknál ünnepi étel volt az asztalon. De jóval visszafogottabb, mint karácsonykor, vagy húsvétkor . Hisz eddigre már a kamrából is fogyóban volt a hús. Ami volt be kellett osztani. Úgyhogy legtöbbször valami szárnyas került az asztalra levesnek. Sültnek, vagy rántott húsnak készítve ugyanaz…. Fotó: mek.oszk.hu,

Fotó: Pixabay

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.