Régen mivel permetezték a gyümölcsfákat?

Furcsa kimondani, de régen csak nagy ritkán permeteztek. Ez csak a háború utáni időben jött divatba. Volt olyan szomszédom pár éve, aki átlag háromnaponta szórt le valamit vegyszerrel. Mondom: VOLT olyan szomszéd…

 

Hatalmasra nőtt minden nála. Barack, alma, a szőlő kétkilós fürtöket hozott, egy szál gaz nem volt a kertben, pedig szinte nem kapált egész évben.
Régen egyrészt a gazt kapálták, és sokszor kikapkodták kézzel, hisz ott volt a csibe, kacsa, liba, és a disznó is, ami örömmel megette. És kevesebb száraz takarmány kellett.
Diót nagyon régen szintén nem permetezték. Ami jó volt jó volt, ami nem, az meg nem. Ennyi.  Megelégedtek azzal, ami lett.
A gyümölcsfákkal szintén nem foglalkoztak ilyen téren, mert egyszerűen nem kellett. Úgy voltak amúgy is vele, hogy a kukac benne termett, attól semmi baja nincs. Ami kicsit hibás, azt kell először fogyasztani.
Ha kukacos volt a meggy, vagy cseresznye – elrakás előtt belerakták vízbe, a kis élősdiek meg kimásztak belőle.
A parasztember ha ette a gyümölcsöt nem nézegette, hogy van-e benne lakó, benne termett, így megette.
A régi időkben a kertekben a meggy, a szilva, az alma, a dió, a barack mint csak úgy, magától termett. Nem pátyolgatták őket, megmetszették, meg trágyázták a földet, a kártevők ellen a fák tövét lekenték mésszel, hogy télen ne rágja meg semmi.  Arra kellett csak vigyázni, hogy a fa alatt ne legyen fű, meg gaz, mert akkor csak kétévente termett.
Tavasszal, amikor előjöttek a cserebogarak, akkor hajnalba kimentek a kertbe és lerázták őket. Aztán a gyerekek összeszedték gyorsan, és vitték a csirkéknek. Híztak tőle.
A szőlőt sem permetezték ilyen-olyan vegyszerekkel, hanem rézgálic és mész keverékét használták, de azt évente többször is, függően az időjárástól, hisz kényes a gombákra. A réz pedig gombaölő.
Akkoriban még nem lehetett kapni oltott meszet, hanem megvették az oltatlant, ástak egy nagy gödröt, abba belerakták a meszet, ráöntöttek vizet és kevergették. Forró lett, bugyogott, égetett.  Óvatoskodni kellett rendesen. Olyankor se kutya, se macska nem mehetett a közelbe, mert ha beleesett, akkor megégett. Sok baleset volt belőle.
Az oltott mészből használtak a rézgálichoz. Ez tartotta rendben a szőlőt. Semmi más.
És mégis termett szépen minden.

Akinek kevés szőlője volt az még permetezőt sem vett emiatt. Megfogott egy rossz kis seprűt, azzal csapkodta be a tőkéket.
De az is biztos, hogy nem kilós almákat, félkilós őszibarackot termettek a fák,  hanem szépet, arányosat, finomat. És valamivel talán kevesebbet. De az íze….
Fotó: Fortepan/Fortepan Album16

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.