Mivel mosogatták, tisztították, súrolták egykor az edényeket?

A zsírosabb edények elmosása régen problémás volt, egy átlagos falusi háztartásban ha volt is szóda, akkor azt mosáshoz használták.
Tudták, hogy a lábasra, fazékra más módszer is tökéletes.

Olyasmivel is zsírtalanítani lehet, ami minden falusi portán szem előtt volt.
Használat után a lábast, fazekat forró vízzel kiöblítették, hogy a még benne lévő ételmaradék is kiázzék, ezt a moslékhoz öntötték. Hízott tőle a coca.
Magát az edényt pedig sárral, és szalmatörekkel mosták át jó erősen, ez úgy működött pont, mint egy súroló.
Aki már táborozott nomád körülmények között az esetleg szembesült  a problémával, hogy ott van a koszos edény, és valahogy zsírtalanítani kellene, de nem lehet mindig az “Ultráért” szaladgálni. Ilyenkor jön a jó öreg homok és egy pici víz keveréke, csak annyi, hogy törmelékes legyen.
Ezzel az anyaggal aztán tökéletesen ki lehetett tisztítani az edényt.
Ha nem volt más, a poharak is tökéletesen tisztíthatók voltak vele, utána csak egy jó kis öblítés kellett, és már fénylett  rendesen.
A pásztorok kint a pusztán így “mosták el” a bográcsot is.
Homokkal tisztították régen a tűzhelyet, hisz kiváló súroló hatású.
De zsírtalanításhoz a fahamu is tökéletes…
Utána egy öblítés, és már várhatja a következő használatot.

Fotó: Sulinet tudásbázis

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük