Csendőrség, rendőrség – mi volt a különbség?

Leegyszerűsítve az egészet – a csendőrség volt a mindennapi rendfenntartó szervezet. Félig katonai alakulatként fegyverhasználatra is joguk volt, és ők feleltek a csendért, rendért, nyugalomért környékükön.

 

Az 1700-a évekig még a katonaság volt a rendfenntartó erő is, majd a XIX. században kezdett kettéválni ez a feladatkör, külön rendvédelem, és külön honvédelem lett.  Ezen belül pedig a rendvédelem is kettévált. Voltak a városok, ahol a rendfenntartó erő a rendőrség volt, és a kis települések, a vidék, ahol csendőrök voltak.   Magyarországon eleinte zsandároknak nevezték őket. a 48-as szabadságharc után az ő feladatuk volt a katonaszökevények elfogása, az ellenzék fékentartása, és a bűnözést is ők próbálták lejjebb szorítani.  Aztán jött a kiegyezés, és ekkor a zsandárságnak is vége lett, elharapózott a bűnözés.  Végül aztán 1881-ben visszaállították a zsandárságot, de ekkor már szebben csengő nevet kaptak, csendőrségnek keresztelték el.
Kizárólagosan vidéken tevékenykedtek.  Nem csak a közrendet, hanem a társadalmi-, hatalmi rendet is védték, és ellenőri szerepet is játszottak.  Nyomozási joguk nem volt, mert ők katonának minősültek.
Voltak időszakok, amikor nem mindig álltak a helyzet magaslatán, és egyes korokban erősen megromlott megítélésük is. Akkoriban a lakosság saját rendfenntartó erőt is verbuvált.
Mivel tevékenységükbe tartozott a katonaszökevények, és a munkásmozgalom harcosai, mozgalmak, tüntetések elleni fellépés is, a szegényebb lakkosság körében nem számíthattak szimpátiára.

Érdekes, hogy maga a “kakastollas” kifejezés a mai napig félelmet kelt, kicsitől a nagyig mindenki tudja kikről van szó.
Fotó: Pinterest

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.