Vele nehezebb a munka, mint nélküle

Sosem tudtam megérteni, már gyermekkoromban sem, miért kell ehhez az előkészítési művelethez ilyen segédeszköz, hisz idővel az ujjak elfáradnak, ráadásul semmivel sem lesz gyorsabb az egész, mint e nélkül.

 

Egy biztos, mi sosem használtunk hasonlót, a Nagyi biztos nem, pedig volt, fokhagyma nyomóval kombinált is.
Mindig azt mondta, neki nincs ideje ilyesmivel játszadozni.
Anyu úgyszintén nem vacakolt szerszám használattal, ha szörpöt készítettünk meggyből, biztos, hogy csak egyszerűen, kézzel dolgoztunk.

Aki már sok meggyet magozott életében az általában úgy megy neki az egésznek, hogy  van két edénye, egyikben a szálazott, megmosott gyümölcs, a másik meg arra a célra, hogy a magozott meggyet beledobja.
A mosott meggyből kivesz egy szemet három – hüvelyk, mutató, középső újjal, és a mutató, és középső ujján ülő meggyszemből hüvelykujja belenyomásával a meggymagot kifordítja. Mindezt a magozott meggynek szánt edény fölött. Meggymag a kézben, már csak azt fogod, vissza a  magvas meggyekhez, meggymag bele, és jöhet a következő.
Hosszúnak tűnik, pedig pillanatig tart az egész.
Ám ha magozót használsz, akkor a meggyet minden egyes alkalommal rá kell helyezned a az alsó, lyukas felületre, mutató és középső ujjad az beakasztva a meggymagozóba, hüvelykujjaddal pedig húzod a rugót.
El lehet ezzel is szöszmötölni, de ha van egy kondérnyi meggy, amit magozni kell, a végére ezzel a szerkezettel kikészül a kezed, ujjad.

 

Ettől függetlenül persze biztos sokan esküdnek rá, mint akár modern változataira.
És nincs ezzel semmi, ha nem lenne igény rá, biztos nem készítenének hasonló dolgokat.

Fotó: Fortepan/Karabélyos Péter

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.