Mi a közös az 1946-os tíz forintos, és a mostani kétezres között?

Túl sok variáció sajnos nem lehet egy ilyen kérdésnél… KÖZEL ANNYIT ÉR…
Ilyenkor lehet felkiáltani, hogy “Nagy ég, mennyit romlott a pénz…!”
De hogy pontosan mennyit, akkor tudhatjuk, ha megnézzük az akkori árak egy részét legalább, és a fizetésekre is rálátunk.

 

Ez a számítás még ráadásul nem is hiteles, mert ebben az időszakban a boltokban nem volt árucikk, fű alatt vásároltak nagyrészt az emberek, tehát még annyit sem ért a pénz, ami ebből a kimutatásból látszik, hisz hiába a 7 forintos cukorár, ha a feketepiacon ennek akár többszörösét kellett fizetni érte.
Nagyjából az akkori tíz forint 1600-1700 Ft-nak felel meg(átlagban), de hát olyan papírpénz nincs.  És ez amúgy is átlagérték, ami mint tudjuk nem fedi mindig a valóságot.
Akkoriban a kenyér – egy fajta volt – nem volt teljesen 1 Ft, 96 fillér volt kilója. Már, ha lehetett kapni. Most 300 Ft körül van, felfele a csillagos ég…  Hisz a 300 Ft-os a 1 nap múlva morzsálódó, 3 nap múlva penészedő minőség. A jobb ára ennek a duplájánál kezdődik.
A tojás hivatalos ára 1946-ban 25 fillér volt, így tíz darabot 2 Ft 50-ért lehetett megvásárolni. Manapság ez 400 Ft.
Tej ára 2 egész forint volt abban az időben, manapság teje válogatja, az olcsóbb piaci a jobb,a drágább, bolt a gyengébb minőségű…  Az átlag jelenleg 200 Ft.
1 kg olcsó, Trappista sajt – ha valami ismeretség folytán ráakadt az ember – a háború után 14 Ft-ba került, manapság ennek a százszorosa, de a jobbak drágábbak néhány száz forinttal. Ennyiért általában a gumiszerű, falfehér terméket lehet megvásárolni.
A zsírszalonna arányában olcsóbb lett, akkoriban hatalmas értéke volt, és gyakrabban használták, hisz a zsírt otthon sütötték ki az asszonyok, ráadásul ritkán nyúltak az olajhoz, annak a korszaka majd a hatvanas-hetvenes években jön el.  Egy kiló zsírnak valót  7 Ft 70 fillérért vesztegettek, manapság ez nagyjából 600 Ft.
A comb, mármint a sertéshús kilója akkor 13 Ft volt, jelenleg – hirtelen volt egy áremelkedés – 1400 Ft körül mozog.
A cukor ára akkor 7 Ft 60 fillér, manapság pedig boltja válogatja átlagban 220 Ft.
A borért, melynek fogyasztása akkoriban sokkal elfogadhatóbb volt, mint  jelenleg –  a háború utáni időben 4 Ft volt, manapság ennek a 200 szorosa. Persze nem a “tablettás” minőség, de nem is a legjava.
Egy hajvágás, mosás nagyjából a 6-800 – szorosára ment fel, a ruházati cikkek több mint 200 szorosára,  a villamos, taxi 300 x kerül annyiba, viszont a vonatjegy ára csak hetvenszeresére nőtt.
Ha tévén kívül szórakozásra vágysz, és mozira van kedved, akkor az akkori 2 Ft helyett manapság annak a 750-  szeresét fizeted.
Eddig rendben. Na de mennyiből kellett akkoriban gazdálkodni?
Akkoriban a fizetés 130-150 Ft volt havi szinten átlagosan, volt persze 200 forintos is, de az ritka.
Jelenidőben  pedig amit kézhez kapunk átlagban talán 200 ezer forint lehet – ami persze átlag, sokan töredékéből élnek.
Vagyis kimondhatjuk, hogy  aki segélyen él, 20-30 ezer forintból az nagyjából ugyanazon a színvonalon élhet belőle, mint a háború utáni idők átlagembere.

Aki viszont hazaviszi a kétszázezret, vagy akár csak a felét, az már az akkori szinthez képest “könnyen viccel”. Főleg, hogy abban az időben ezek a dolgok csak ritkán voltak kaphatók, manapság pedig jóval nagyobb lenne az igény…

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.