Miért nem koccint sörrel a magyar?

Az 1849-es megtorlások után elterjedt az a nézet, miszerint az igaz magyar sörrel nem koccint tiltakozásul az aradi kivégzések miatt.
Akkoriban úgy szólt a fáma, hogy ez a tiltakozás kereken 150 évig tart.

 

Nyilván ez elég hosszú időnek tűnt akkoriban, de még manapság is sokan tartják, holott már jócskán túl vagyunk ezen az időn.
Igazából ennek a fogadalomnak nyoma sehol sincs, és arra sem lehet írásos bizonyítékot találni, hogy már az 1848-49-es időkben tömegesen fogyasztottak volna sört a magyarok.

Lehetséges, hogy már régen is valamiféle presztizs harc folyhatott a borászok és a sörfőzdék között, és egyszerűen a bortermelők, kereskedők találták ki ezt a  “szokást”, hogy kicsit megcsappantsák a sörösök forgalmát.
De valójában mindegy is, hogy ötölték ki annak idején, a magyarok ezzel a nézettel szívesen azonosultak, hisz magát a Szabadságharcot is szívügyüknek tartották, október 6-át pedig minden magyar  ember mai napig gyásznapként tartja nyilván.
Ebből kifolyólag szinte természetes, hogy egy olyan itókának, mint a német területről származó sör – nem adják meg a “módját”, a tisztelet –  mint ahogy a magyar szerint amúgy elvárható lenne.

Bár az is igaz, hogy egy német igazából nem is koccint a söröskorsóval, hanem az asztalon ütközteti a pohárt…
Fotó: Fortepan.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük