Ürü, jerke, toklyó? Hát az meg mifene…?

Városi gyerek voltam, nekem még az is furcsa volt, hogy a birka, a bárány, és a juh az alapvetően ugyanazt jelenti. Úgy gondoltam, hogy ezek csakis más állatot jelenthet.
Idővel aztán – mivel egy ideig falun éltem – csak szedegettem fel információkat, de az is biztos, hogy a legtöbb elnevezés, amit egy parasztember használ számomra ákom-bákomnak tűnt, kész külön világ, sok-sok olyan információval, ami egy városi számára sokszor megjegyezhetetlen apró részletnek tűnt, de az ott élőknek elengedhetetlenül fontos.

 

A szomszédban birkát tartottak, ami ugye teljesen ugyanazt jelenti, mint amit hivatalos neve: juh.
Volt persze szaporulat is, mivel volt kosuk, ami az apaállat, és volt jerkéjük is – ő pedig a nőivarú juh.
Sok-sok bárány szaladgált az akolban (juhistálló), volt köztük hármasiker is, őket a mama gondozta, szoptatta cumisüvegből.  Mikor aztán megnőtt annyira, hogy már a többiekkel kijárt füvet csemegézni, választott bárány lett belőle. És amint elérte az egy évet – egészen kétéves koráig toklyó lesz belőle.
Voltak köztük ivartalanított juhok is, mert nem minden állat alkalmas a tenyésztésre, ezeket ürünek hívták.
Ami legjobban meglepett akkoriban: a keresőkos kifejezés. Ok, hogy kos, tehát egy kifejlett hím juhról van szó, de mi a fenét kereshet?
Ezt persze el kellett magyarázni, mert magamtól nem jöttem volna rá.

Ez egy olyan kos, vagyis hímnemű állat, ami nem tud megtermékenyíteni, viszont tökéletes az épp ivarzó jerkék, vagyis anyaállatok kiválasztására. A kereső rájön, hogy melyik állat ivarképes, így a gazdának csak az a dolga, hogy “összehozza a találkát” a kívánatos kossal, vagyis hímmel.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.