Gyalus-marós-vésős szakmunkásként végzett, Kossuth-díjas színész lett belőle

Csupa energia, mondhatni energia bomba volt, imádta az életet, és Élt…
Erdélyben született 1937. augusztus 16-án, Rigmányban.  Kossuth-díjas, Érdemes művész, A locarnói fesztivál nagydíja az övé lett, Életműdíjat kapott a Magyar Filmszemlén.
Egész életében – gyermekkorából adódóan – baloldali ember volt, magas hőfokon élt, szó szerint élte az életet, maximalista volt, és szókimondó. Ugyanakkor határok nélküli.

 

Madaras József szülei parasztok voltak, tizennégyen voltak testvérek, akik közül négyen meghaltak.

Születése után két évvel  már Marosvásárhelyen laktak. 1943-ban kezdte az általános iskolát, szegénységben éltek.
1948-ban aztán áttelepültek Magyarországra. Egy szoba-konyhás lakásban éltek tizennégyen. Szükség volt minden pénzre, ezért iskola előtt, és iskola után egy fűszeresnél dolgozott.

Ipari tanuló lett, kovácsnak készült. Gyalus-marós-vésős szakmunkásként. Végzett, de segédoktatóként továbbra is az iskolában maradt.  De mivel egy év múlva hangszálgyulladást kapott kénytelen volt váltani, elment egy virágkertészetbe dolgozni.  Önéletrajzában azt írja, ekkor 1200 Ft-ot keresett.

1955-ben felvették a Színművészeti Főiskolára,anyagilag rosszabb körülmények közé került, hisz ösztöndíja még a fele sem volt előző fizetésének,  aztán jött egy rövidke katonai szolgálat,ahol saját bevallása szerint meggyűlölte a fegyvert és az erőszakot.
Életrajzában sokszor kitér fizetésére, nyilván nem véletlen, nyilván gyermekkorában a pénz központi kérdés volt.
56-ban felkérték, hogy mondja el október 23-án a Nemzeti Dalt, de rekedtségre hivatkozva nem tette meg.
Aztán a főiskola KISZ-titkára lett, egy év múlva meg fegyelmi vétség miatt el kellett hagynia a Főiskolát.
Ezért a József Attila Színház következett. Aztán a Győri Színház jött, ahonnan eltanácsolták ismét fegyelmi vétségre hivatkozva.
Szegedre szerződött, ahol nagy sikereket aratott, de aztán onnan is eltanácsolták.
Jött a Déryné Színház, ahol már egy százassal többet keresett, mint Szegeden, 1.400 Ft- volt a fizetése, ez 1960-ban jó fizetésnek számított.
1961-től a Thália Színház művésze lett 5 évig, egészen addig, míg Kazimir Károly el nem tanácsolta, de úgy nézett ki, hogy átveszik a Nemzetibe, aztán mégis meggondolták magukat.
Aztán szinkron színészkedett, majd jött az Irodalmi Színpad, Nemzeti, aztán meg szabadúszó lett. Aztán visszament a Nemzetibe, ekkor már önéletrajza szerint 5800 Ft-ért, de Várkonyi Zoltán hívta a Pesti Színházba, és jött a MAFILM-korszak 1978-ban 6500 Ft-os havi illetményért.

Rendkívül lobbanékony természetű ember volt, tökéletes megtestesítője az egyszerű, törekvő embernek, munkás, és paraszt figuráknak.

Sorsával elégedetlen kisember tökéletes megformálójaként vonult be a magyar filmművészet Nagy könyvébe.
Az egyszerű tévénézők emlékében Csupati őrmesterként él, és a Fekete macska lobbanékony betörőjeként. De persze életműve nem ennyiből áll, nagy filmrendezők filmjeiben játszott, és olyan tévéfilmekben, mint a Princ a katona, Bors, Őrjárat az égen,  Egy óra múlva itt vagyok, Fekete macska Sólyom a sasfészekben…

Forrás: Wikipédia – Madaras József önéletrajza  Fotó: Készítette: MTV – VHS, filmkocka, https://hu.wikipedia.org/w/index.php?curid=891995, Stefan

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.