Ez a kisfiú később a magyar rock- és popzene ikonikus alakjává vált

Egy mindig rekedt hangú, első pillantásra félszeg énekes.
Aki nem is énekes, hanem előadó. Előadja saját szerzeményeit.

Fülbemászó, a magyar népdal elemeit felhasználó szerzeményei “messziről” felismerhetők.

Dalszövegei több generáció közkincsévé váltak.
Olyan szövegek, amik dallam nélkül is megállják helyüket. – sőt: előadhatók.
1946. április 5-én született Budapesten. Liszt Ferenc-, és Kossuth-díjas zenész, zeneszerző, szövegíró, és énekes.

Édesapja Bródy András közgazdász, édesanyja tanárnő, Vajna Márta.

Nagymamája is művész volt, Bródy-Maróti Dóra grafikus, könyvillusztrátor, nagyapja pedig Maróti Géza építész.

 

Bródy János Kristóf 1964-ben érettségizett, az Illés együttesben kezdte, már a kezdetektől az emberi jogok képviselőjének számított, 1973-ban államellenes izgatás gyanújával indított a rendőrség ellene vizsgálatát. Az Illés után jött a Fonográf, a Szörényi-Bródy szerzőpáros fogalommá vált. Később jöttek a rockoperák is.
Már a hetvenes években is tartott önálló előadói estet, később a Fonográf feloszlatása után ez már rendszeressé vált.

 

Egyéni korszakában olyan számok születtek, mint a Filléres emlékeim, Földvár felé, vagy a Mama kérlek.
Álnéven írt szöveget Várszegi Gábor néven  az Omegának is.
Nagyjából 60 nagylemez születésénél működött közre,  közel 200 dalt, és 800 dalszöveget írt.

 

 

Fotó: Készítette: Fekist – A feltöltő saját munkája, CC BY-SA 4.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=11472970

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.