Egyik legnagyobb színésznőnk lett, egész lénye maga volt a csoda

Budapesten született 1914. július 17-én,  de egészen 14 éves koráig Mohorán élt.
Édesapja Tolnay Lajos, eredetileg gépészmérnök volt, ám nagyapja birtokát kénytelen volt átvenni, így földbirtokossá vált.
A birtok 200 holdas volt, Tolnay Klári itt élt édesanyjával, Siess Eleonórával, édesapjával, és 2 évvel idősebb György bátyjával.

Eredeti neve Tolnay Rózsi Klára.
Még gyerekként, betegsége alatt került kezébe a Színházi Élet c. újság egyike, és ott látott meg egy öltözői tükör előtt fésülködő színésznőt. Erre örök életében emlékezett. Itt kezdett el motoszkálni benne a gondolat, hogy ő is ilyen…, színésznő akar lenni…

Szülei művészi beállítottságúak voltak, anyja sokat zenélt, apja az irodalom nagy rajongója volt.
A helyi iskolában végezte  az elemi iskolát, utána Balassagyarmatra került polgáriba. Ez után jött Nyíregyháza, az Angolkisasszonyoknál, utána pedig Debrecen, a felsőkereskedelmi iskola.

Jelenlegi nevén közgazdasági.
Tanult gépírást, gyorsírást, könyvelést.
Már az angolkisasszonyoknál észrevették tehetségét.
Debrecenben ismét zongorát tanult, és énekelt, ráadásul még teniszbajnok is lett, ifjúsági országos bajnok.
Meglátszott rajta zárdai neveltetése, a fürdőben sem volt hajlandó levetkőzni.
Viszont egy ismerősük által Pestre került, elkezdett társaságba járni vendéglátóinak fiával. Fel is figyelt rá egyből, feltűnt a Vasárnapi Hírek újságírójának.

Aztán elkezdett színházba járni, és ez már meghatározó volt számára…
Idővel rászánta magát, eldöntötte: színésznő lesz, és ezzel az ötlettel  megpróbált kilincselni.
Azt ajánlották neki, hogy iratkozzon be az akadémiára, de erre nem volt pénze, de nem volt szívbajos – elment a Magyar Színház igazgatójához, Heltai Jenőhöz.
Ő, mivel a görlök között üresedés volt, oda akarta felvenni, megkérte, hogy húzza fel a szoknyáját. Ez aztán nem tetszett Tolnaynak, és faképnél is hagyta, mondván: Színésznő akarok lenni, nem kurva.

Jelentkezett a Magyar Színházban is, ott meg észrevették hadarását, ki kell javítania a gondot, aztán jelentkezhetett újra.
Ám Tolnay Klári  türelmetlen volt, ezért aztán elment a Filmgyárba statisztálni.
Innentől kezdett alakulni színészi karrierje.  Filmes tanodába került, kapott egy kis filmszerepet is a Lila ákácban.
Aztán Jób Dániel felvette a Vígszínházba, az volt a dolga, hogy figyelnie kellett a próbákat.
1934-ben aztán megkapta első színpadi szerepét, és a kritika is felfigyel rá.
Üde tisztasága, szép hangja magával ragadott mindenkit.
Megkapta első nagyobb filmszerepét is, mégpedig a Meseautóban.
Kislányát valójában férje, és a színész szakma ellenkezése ellenére szülte meg, 4 héttel utána már játszott. Abban az időben még elég különleges volt, ha egy színésznő a gyermekvállalás mellett döntött.
A gyereket  főleg nevelők, és Tolnay Klári édesanyja gondozta.
Aztán újra teherbe esett, de elvetélt.
Ráthonyi Ákostól elvált, majd egy 11 évvel fiatalabb kollégájával házasodott össze, akit történetesen úgy hívtak, hogy  Darvas Iván.
Nem nézték jó szemmel a házasságot, ez a kor még nem kedvezett az olyan kapcsolatoknak, ahol a nő az idősebb. Nem tartották természetesnek,  de így is 13 évig együtt éltek.
Az 1951-es Kossuth – díj átadásakor Rákosi megkérdezte tőle, hogy miért nem párttag még.
Ő pedig szépen elmondta neki, hogy származása polgári, és Istenben hisz.

Egy évvel később ismét Kossuth-díjas lett ennek ellenére, aztán Kiváló művész is.
Majd 41 évesen eljátszotta Júliát is…
Közben Váradi Hédi és Darvas Iván között kapcsolat alakul ki, véget ért a házasságuk.
De szakmája kárpótolta – jött Ranódy László Pacsirtája, ahol az anyát, Vajkaynét játssza, és ezért elnyerte a legjobb női alakítás díját Cannesban.

Mindig meg merte mondani véleményét, még Kádár Jánosnál is el akarta érni, hogy a színészeket jobban fizessék. Erre az volt a válasz, hogy másokat sem fizetnek jobban. Tolnay Klárinak erre is meg volt a válasza – Igaza van, viszont azoknak a boldogsága, akiket nem fizetnek jobban részben pont a színészeken múlik.
Mind a szakma, mind a közönség imádta. Nyolcvan éves születésnapján,  a Madách Kamara előtti téren a közönség húzta végig egy hintón.
Azért ezt kevesen mondhatták el magukról…

Forrás: Párkány László: Tolnay Klári egyes szám első személyben,Tolnai Klári szerelmei, nlcafe.hu
Osztovits Ágnes: Megosztott emlékezet,Wikipédia

Fotó: Fortepan, Vass Károly, Tímár József, Ölvedy Zsóka, Tolnay Klári, a Gyimesi vadvirág c. film forgatási szünetében,Tolnay Emlékház Mohora

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.