De mit ittak a magyarok, amikor még nem volt kóla?

Első körben a válasz mindig az, hogy sört, bort, pálinkát, no meg fröccsöt is… De ez mint tudjuk, csak humor – a magyar ember szokott azért mást is inni.

Azt mondod, biztos üdítőket, hisz akkor már volt a Sztár, a Traubi, a Márka… És persze a Bambi.. Ez utóbbit korábban, a többit  nagyjából egy időben kezdték forgalmazni a nyugati márkákkal.

Vagy mondjuk ihatott ásványvizet…
Na, ez utóbbiról szó sem lehetett, mivel szimplán: nem volt. Én legalábbis nem hallottam olyat, hogy bárki vízért ment volna a boltba, hacsak nem szódáért.
Az emberek nagy része otthon készítette a szódavizet szifonnal, patronnal, de sokan voltak, akik nem fektettek be ilyen úri huncutságokba, inkább cserélték az ürest a telire.
Valamikor a nyolcvanas évek derekán láttam egy amerikai filmet, már fogalmam sincs mi volt a címe, csak arra emlékszem belőle, hogy a főhős egy olajos üveget visz a szájához, és piszkosul elcsodálkoztam rajta, hogy lehet valaki olyan hülye, hogy étolajat iszik. Párom, akinek rokonai élnek kint aztán felvilágosított, hogy nem étolaj az, hanem ásványvíz… Igazából akkoriban még ez az információ is fantasztikumnak hatott. Hogy van ilyen, vizet palackból… Meg hogy egyáltalán pénzt adni érte? Jó, ok – bubisért megértem. De szimpla vízért? Hát ez nem ér….!!!

Akkoriban falun laktam – a boltok polcain vagy üdítőt, kólát, szódavizet, vagy pedig gyógyvizet láttam. Ami ugyan ásványvíz, de  nem mindenperces használatra, ráadásul drága is. Akkoriban kólát, üdítőt az vett minden nap, aki szórta a pénzt. Úgy általában a fiatalság…
Családok ilyesmire csak alkalmakkor költöttek. Születésnap, névnap, esküvő, ballagás, halotti tor… olyankor, amikor illett kitenni magukért.
De ha a nagy hétköznapokban inni akartál, akkor két lehetőséged volt, egy variációval.
Vagy megfogtad a poharadat és odamentél a vízcsaphoz, megengedted, és ittál belőle, vagy a másik, hogy megfogtad a szódásüveget, és kinyomtál pohárkádba belőle egy adagot. Vagy a szájadba. Olyan is volt.
A variációt pedig a szörp jelentette, ami lehetett házi, vagy bolti. A boltiból akkoriban az ….ízű szörpök valahogy finomabbak voltak, mint az állítólag gyümölcsből készültek. Azt hiszem, ez az időszak felelős azért, hogy az emberek megbarátkoztak a mű akármikkel, mert valahogy jobb volt enni-inni őket.

Szörp helyébe raktak persze bort is, és volt aki sörön élt akkoriban is – de csak és kizárólag alkohollal, mivel a mentest akkor nem ismerték – sőt, hülyének is nézték volna azt, aki azt mondja: lesz olyan, hogy alkohol mentes sör…

Fotó: Fortepan, Youtube

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.