Az Abigél – és kulisszatitkai





Sokan a mai napig keverik Gina, és Abigél személyét. Pontosabban nem tudják, hogy ki is volt Abigél. Egyszer egy országos televízió adó is riportot készített Abigél napján Szerencsi Évával, pedig ő Ginát alakította…

A Szabó Magda azonos című regényéből forgatott, Zsurzs Éva által rendezett 4 részes sorozatot 1978-ban mutatták be.

Páran belőlük főiskolai osztálytársak is voltak előtte, Zsurzs Kati,aki Kiss Marit alakította,és összes osztálytársával szerepelt a sorozatban –  Gelecséri Sára, aki Szabó Anikót, Rátonyi Hajni Murai szerepében, Német Nóra Salm Gizellaként, és Kun, a felolvasó Dzsupin Ibolya volt.

De osztályukból több fiú is feltűnik a filmben, mint Barbinek Péter, aki Horn Micinél razziázott, vagy Dimulász Miklós, aki egy árkodi ellenállót alakít. Ő kíséri Georginát Horn Mici házáig.

A sorozat a Római sorozatfi
lmek nemzetközi fesztiválján is elismerést kapott, főszereplője Szerencsi Éva megkapta a legjobb női alakítás díját.

 

A Schubert Éva alakításában megismert laza Gigus tanárnőt egyik jelenetére a film nem ad magyarázatot. Annyit tudunk, hogy Karácsony estén telefonál, és utána valósággal más világban él, teljesen átszellemült. A rendezői utasításokból kitűnik, hogy valójában akkor este megkérték a kezét.

Vannak a filmben olyan jelenetek, amiket eredetileg nem tartalmazott a forgatókönyv, mint az a végigmérés, amit Végvári Tamás alkalmaz akkor, amikor az igazgató nevén nevezi Ginát. Hisz szerepe szerint ő is ahhoz az ellenálló körhöz tartozik, aki Gina életét Árkodon egyengeti.

Ugyanilyen – valójában meg nem írt – cselekedet Bánki Anna döbbenetből  padból kiugrása, amikor megtudja, hogy a zsidókat elhurcolják.

 

Básti Lajos utolsó televíziós szerepében, amit már nagybetegen alakít az iskolaigazgatót játssza, és korántsem -a forgatókönyv által jelzett – kicsinyes igazgatót alakítja, hanem egy erkölcsös, nagy  belső tartású vallásos embert, szigorú, de igazságos, és szavatartó vezetőt…

Az intézet szobáit a Filmgyár stúdiójában rendezték be. A templomi jeleneteket a pesti Kálvin téri református templomban forgatták. A Matula homlokzata a váci Püspöki Palota.
A folyosók, csigalépcső, ajtók az egykori Váci utca 47. sz. alatti rendházban volt.
A Magyar fájdalom szobra a XVIII. kerületi Kossuth téri parkban volt.
Debreceniként a váci vasútállomás szerepel a filmben. A vácrátóti botanikus kert vaskapuja az a kapu, ami Ginát, és Ferit elválasztja.  A Matula kertje is a vácrátóti arborétum.

 

A Kokas Pál pedig a mai szeminárium épülete volt.
Horn Mici háza egy XVIII. kerületi bérelt ház lakása volt, külső – belső felvételekre.
Mivel a Matula kertje a forgatás alatt Vácrátóton volt, az a szobor, amit pedig Abigélnek neveztek eredetileg Budapest V. kerületében egy magánházban, ezért a forgatás idejére az arborétumba kellett szállítani.

 

Hosszú ideig tartott a forgatás, így jól elkülöníthetők az évszakok, mégis volt olyan, amikor műhóval voltak kénytelenek megoldani a hókérdést.  Érdekes volt, hogy a felvételek alatt a lányokat játszó színésznőket az idősebb kollégák gyermekként kezelték, hatott rájuk a diákjelmez. Zsurzs Katival ez hatványozott volt, hisz édesanyja volt a rendező, eleve gyerekként tekintettek rá.

 

Volt olyan felvétel is, amikor Matulás egyenruhában a hideg miatt a lányok betértek a helyi italboltba, de hát kinézetük miatt nem szolgálták ki őket.

A forgatások feszített tempóban zajlottak, kora reggeltől egészen este hatig. Utána pedig a színészek mentek színházukba játszani.
A Torma Gedeont alakító Básti Lajos az utómunkálatok alatt már nem élt, ezért néhány jelenetét más szinkronizálta.

Fotó: Youtube.com, Bors, Pinterest, borsonline,illuzio.cafeblog.hu

 

 

 

 

 

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.