Ő volt a Kőszívű ember fiaiban a farkasok hangja…

Egy híres erőművész, táncos, színész, parodista,   rá esett a választás, amikor hangot kellett adni  a farkas falkának. Nem volt véletlen a választás, hisz nagyon jó hangutánzó is volt.

Markstein Józsefként látta meg 1912. február 28-án a napvilágot, és 1987 május 31-én hunyt el Budapesten. Foglalkozását tekintve artista, színész, humorista. Csodálatosan szerteágazó egyéniség. Ő volt a paródia nagymestere, melyben felhasználta pantomim tudását is. Híres volt arról, hogy mindent a legapróbb részletig kidolgozott, igényes volt munkájára. Egyik legismertebb alakítása Csehov, Ványa bácsijának paródiájában Ványadt bácsi megelevenítése.

Testi adottságai már gyermekkorban megmutatkoztak, édesapja mellett dolgozott, aki baromfi kereskedő volt. Középiskolában konfliktusba keveredett egyik tanárával, ezért először autószerelő inasként próbálkozott, de aztán magához vonzotta a cirkusz. Ezt akkoriban családja ellenezte, ezért Strasbourgba küldték, ő azonban ezt felülírta, és elment helyette Párizsba, ahol egy ideig autószerelőként dolgozott. Végül győzött ismét a cirkusz, egy varietéhez szerződött, bírkózószámmal lépett fel. Tartott ez addig, míg aztán egy török legyőzte. Ekkor megelégelte ezt az életet, és hazajött, kereskedősegédként dolgozott. Nem sokáig, mert szerződtette a Royal varieté, ahol táncosként dolgozott. Aztán ismét jött egy cirkuszi időszak, majd a katonai szolgálat. Ez után az Arizonába szerződött parkett-táncosnak. Itt egy gróffal keveredett afférba, ezért átment a Kék Egérbe, majd meg sem állt Egyiptomig. Megjárta Szudánt, Szíriát, Törökországot, Libanont, Olaszországban együtt játszott Marcel Barceau-vl, és a későbbi nagy zenész, Louis Armstronggal. Aztán pedig jött Párizs.

 

Innen aztán haza vezetett az útja, ahol a Moulin Rouge-ban táncolt, összebarátkozott Latabár Kálmánnal, és Kiss Manyival. Ez aztán meg is pecsételte sorsát. Rövidesen elindult színészi karrierje, mert a Moulin Rouge tulajdonosa fantáziát látott benne. 1940-ben új művésznevet kellett választani, mert a korbeli politika nem kért az angolos-németes nevekből, és mivel akkor halt meg a Spanyol király, akit történetesen Alfonz-nak hívtak, ezért ő e név mellett tette le voksát.

De aztán jött 1944, amikor behívták munkaszolgálatra, innen származik örök szlogenje: Idefigyeljenek emberek… Így szólította őt és társait egy emberséges keretlegény. Hazatérése után műtőssegéd lett, aztán segédszínész. Egy ideig Rodolfó partnere volt a Fővárosi Nagycirkuszban, aztán 52-ben a Royal Színház tagja lett, majd a Vidám Színpad tagja lett. Innen aztán már nem ment sehova, majd három évtizedig – haláláig tagja volt a színháznak.
Az 56-os forradalom idején lakását tönkretették, ő külföldre ment, együtt dolgozott Totó-val, Vittorio De Sica-val, de dolgozott Jacques Tati mellett is. De ez rövid kitérő volt, hamarosan visszatért, és reklámfilmekben, paródiákban, vígjátékokban, kabarékban, és gyermekfilmekben szerepelt. Mint a Keménykalap és krumliorr, ahol Major Tamás helyett kapta Bagaméri szerepét, mert Major visszautasította, nem akart gyermekfilmben játszani. Alfonzó viszont örökre egybeforrt Bagamérivel, mintha csak ráírták volna a szerepet.

A magyaron kívül 5 nyelven beszélt, ebből kifolyólag kiválóan parodizálta a külföldi nyelveket.
Nagyobbik fia is követte a pályán, kiváló humorista, paródiában első rangú,többször együtt léptek fel. Ő Markos György…

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.