Tudod miért hívták a kimérős, sütésálló lekvárt Hitler-szalonnának?

A hitlerszalonna  egy kemény, szeletelhető sütésálló lekvár. A képen láthatótól egy kicsit töményebb, jobban “elnyeli” a fényt.

 

Gyerekkoromban imádtam, nagyon jól lehetett szeletelni, olyasmi volt az állaga, mint a birsalma sajtnak, és az íze is kicsit húzott hozzá. Nem volt túl édes, a sok vegyes gyümölcs miatt savanykás volt inkább. Akkoriban már nagyrészt gyümölcsből készült, de eredetileg az volt benne a legkevesebb.
Azért nevezték el Adolf Hitlerről, mert a második világháború végén találták ki, állítólag maga Hitler adta parancsba,  hogy kísérletezzenek ki egy könnyen gyártható élelmiszert, találják meg a megoldást a birodalomban várható éhezés megelőzésére,arra a helyzetre, ha az élelmiszerellátás válságba kerül.
Azért, hogy mind a lakosság, mint a katonák ellátását biztosítani tudják vészhelyzetben is.
Így aztán megszületett megoldás – amely tartalmazott  állati és növényi anyagokat, fehérjéket, ásványi anyagokat és vitaminokat is. A háború időszakában készítették először a németeknél és Magyarországon is.
Sokáig eltartható volt, és széles körben hasznosítható, akkor még – a háború környékén –  állítólag nem volt túl csábító ízű, de tápláló az biztos.
Később aztán – már  a hatvanas években – nyilván a más összetétel miatt annyira jó ízű lett, hogyha gyermekkorában evett belőle az ember, akkor felnőttkorában is vadászott rá, ugyanis egyes élelmiszerboltokban mai napig kapható kimérős formája .
Annak idején nagy tömbökben érkezett a boltokba, és úgy vágtak le belőle egy-egy darabot, zsírpapírba csomagolva árulták.
Csak úgy magában is  finom volt. Hasonlított az íze a birsalma sajthoz.
Manapság tálcán, fóliázva kapható az eredeti fajta.
Van egy úgynevezett “sütésálló lekvár” nevű változata meg sem közelíti az eredetit, a tégelyes nem az igazi.
Egyébként, ha valaki vásárolni akar, tálcás kiszerelésben, fóliázva, hűtőpultban árulva lehet vásárolni belőle a nagyobb C..P-boltokban.
Ez nagyjából ugyanaz az íz és állag, mint a régi volt.

Annak idején sokan ezt használták a buktába – és milyen finom volt…
Fotó: Pinterest.com

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.