Mit szólnál hozzá, ha kilépve az utcára a sarkon tejet árulnának kannából, pohárba mérve?

A háború után nem csak boltban vásárolhattál  tejterméket, hanem utcai árusoknál is. 

Az ötvenes évektől próbálták megértetni a lakossággal, hogy az alkohol ivása nem vezet sehová, propaganda hadjáratot indítottak a szeszes ital ellen.
Ennek  volt része az utca tejárusítás, és a Tejivók beindítása.

Az utcai tejárusítás csak viszonylag rövid időszakot ért meg, nem lehetett maradéktalanul betartani a közegészségügyi előírásokat, s idővel a vásárlók is szívesebben tértek be fedett helyre, pult, vagy asztal mellett elfogyasztani a tejet, kiflit, megvenni a túrót, vajat, tejfölt.
Ám a negyvenes évek végén, ötvenes évek elején még igen népszerű volt ez a szolgáltatás.

Ezt az időszakot örökítette meg a Magyar Filmhíradó egy kis epizódja 1948-ból. Később jöttek a tejivók, amikből sajnos mára nem sok maradt fenn… “Itt a békebeli béke! Újra megjelent a tejeskocsi! A forró kánikulában jól esik egy pohár hideg tej. Moszkva után Budapest Európa második fővárosa, ahol szabad utcai tejárusítás folyik. Az államosított tejértékesítő központnak ez az újítása életszínvonalunk fejlődésének újabb bizonyítéka.”

Néha manapság is jól esne egy pohár tej a városban. Persze ezt már az egészségügyi hatóságok nem néznék jó szemmel. 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.